A magyar építészetről szóló törvény 2024. október 1-i hatályba lépésével egyidőben több új építésügyi jogszabály jelent meg és számos rendeleti szintű jogszabály is módosításra került.

OTÉK – TÉKA véleményezés
Koncepcionális javaslatok – 2023. július: https://mek.hu/id-47613
Véleményezés 2024. március 8.
Véleményezés 2024. augusztus 6.

2024. szeptember 17-én kedden kora délután a Pesti Vigadóban rendezte meg a Magyar Építész Kamara a Főépítészi Tagozat alakuló ülését. Az ülésre az előzetesen regisztrált 170 fő kamarai tag főépítészek kaptak meghívót.
Az ülés levezető elnöke dr. Hajnóczi Péter, a MÉK elnöke volt.
A tagozati ülés a megismételt alakuló ülésen lett határozatképes, amellyel a jelenlévők megalakították a Főépítészi Tagozatot.

Kedves frissen Diplomázott Építész(mérnök), Belsőépítész – Környezettervező művész, Tájépítész- mérnök és Településmérnök hallgatók!

2024-ben a Magyar Építész Kamara (MÉK) és tagozatai, valamint a Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) közösen "Diplomadíj 2024" címmel ismételten pályázatot hirdetnek az egyetemi 10 féléves MSc / MA szintű osztatlan képzésben, vagy az osztott, alap- és mesterképzésben (3 + 2 éves azaz BSc / BA + MSc / MA) szinten végzett építész(mérnök), belsőépítész- környezettervező művész, tájépítészmérnök és településmérnök hallgatók részére.

A következő generáció támogatása a részvételen alapuló várostervezésben. Az Építészek Nemzetközi Szövetsége (UIA) 1985-ben létrehozta Építészeti Világnapját (WAD) minden évben október első hétfőjén ünnepelnek. Ez a nap egybeesik az ENSZ élőhelyek világnapjával, amely összehangolja az építészek közösségének erőfeszítéseit a globális városfejlesztési célokkal.

A 2024. október 9-i szakmai továbbképzésünk célja az új, tájkarakter alapú szemlélet alapján szükséges többlettudást adó ismereteket átadása a térségi, a települési és az objektum tervezési feladatokhoz.

Több területi építész kamarától kaptunk arról visszajelzést, hogy utóbbi időben különböző sajtó kiadványokban, főleg a napi- és időszakos folyóiratokban gyakorivá váltak azok az esetek, amikor a leközölt cikk az építész-tervező szerzői jogait sértő képeket, esetleg ábrákat jelentet meg, anélkül, hogy a szerző neve egyáltalán feltüntetésre kerülne.  Gyakori eset, hogy olyan tervezett beruházásokról közölnek cikkeket, melyek keretében látványterveket, egyéb terveket közölnek a tervező nevének feltüntetése nélkül. Azon építész-tervező, akinek szerzői jogát megsértik, önállóan jogosult fellépni a jogsértés megállapítása, illetőleg esetleges kártérítési igénye érvényesítése végett (sem az országos, sem a területi kamaráknak nincs ilyen felhatalmazása).

A kamarai tagnyilvántartással kapcsolatban az alábbiakra hívjuk fel a szakmagyakorlók figyelmét.