Az Európai Utas Alapítvány és az Országos Mezőgazdasági Könyvtár tisztelettel meghívja Ön Székely László, Temesvár építésze című fotókiállításának megnyitójára 2013. november 8-án, pénteken 15.00 órára.
Helyszín: Országos Mezőgazdasági Könyvtár, Tessedik terem (Budapest I. ker., Attila út 93. )
A kiállítás november 24-ig ingyenesen megtekinthető hétköznap 9-18, hétvégén 10-16 óráig.
SZÉKELY László műépítész
(Nagyszalonta, 1877. aug. 3. – Temesvár, 1934. jan. 23.)
Székely Mihály okleves építőmester, építkezési vállalkozó és Mados Zsuzsanna gyermeke. Középiskolai tanulmányainak első négy osztályát szülővárosa református algimnáziumában végezte. Iglón járt az ötödikbe, a gimnázium utolsó három osztályát pedig Máramarosszigeten, a Református Kollégiumban abszolválta. A budapesti József Műegyetem építészeti karára iratkozott be, ahol Pecz Samu, Czigler Győző, Hauszmann Alajos és Schulek Frigyes növendéke volt. 1900-ban diplomázott a budapesti Műegyetemen. 1900. július 1-től 1903. márciusáig munkatársként Czigler Győző műegyetemi tanár budapesti tervezőirodájában dolgozott. 1903. április 1-től a temesvári polgármesteri hivatal műszaki osztályának műépítésze.
Magántervező-irodát is nyitott Temesváron. A középületek, a bérházak, a magánvillák, iparcsarnokok sorát tervezte a 20. század első évtizedeiben, évszázadokra meghatározva a Béga-parti város architekturális és urbanisztikai arculatát. Fő műve a temesvári piarista főgimnázium, rendház és templom épületegyüttese. Tervei alapján épült fel a temesvári közvágóhíd, vízerőmű, harisnyagyár, tűzoltó-laktanya, kereskedelmi iskola, polgári menházalap bérháza, Hungária fürdő, gyárvárosi görögkeleti templom, erzsébetvárosi, gyárvárosi, józsefvárosi és rezsőföldi elemi iskola, a józsefvárosi óvoda, a hitelbank, a csendőrlaktanya, a főtéri bérpalota-sor; továbbá a nagyszalontai városháza és gimnázium, a verseci szerb görögkeleti püspöki palota, a nagybecskereki és pancsovai vágóhíd, a gyulai harisnyagyár stb. Székely László tervezte a Dózsa György tüzes trónusa feltételezett helyére emelt Mária-kápolnát (1906), a szabadfalui Petőfi-emlékművet (1913) valamint díjmentesen a temesvári Magyar Házat (1930). A Magyar Ház eklektikus homlokzatán a neoklasszicista, valamint a korszerű építészet stílusjegyeinek társításával, merész egybe-szervesítésével, a kőből faragott ablakkeretek, a pilaszterek, a kétszer égetett téglából rakott falrészek összekapcsolásával, ritmikus váltakoztatásával mozgalmas, motívumgazdag felületet teremtett. Az épület formai megjelenésében is a bánsági magyarság életkedvét, tettrekészségét, áldozatos összefogásának erejét érzékeltette, jelezte. Városi műépítészként 1922-ben vonult nyugdíjba, de magántervezőként haláláig továbbdolgozott. A temesvári református egyházközség illetve a bánsági református egyházmegye világi főgondnoka volt.
A kiállítás Székely László életművének néhány jellegzetes alkotását mutatja be fényképek révén. Az összeállítás a 2002-ben megjelent magyar-román-angol nyelvű Székely László-album anyagából válogat. A felvételeket Mihai és Hortensia Botescu temesvári műépítész-házaspár készítette.
Forrás: http://www.omgk.hu/
a Pesti Vármegyeháza (1052 Bp. Városház u. 7.) földszinti Nyáry Pál termében
15.00 – 15.10 Köszöntő Dr. Tarnai Richárd, Nagy Gábor
15.10 – 15.40 Karácsony Tamás DLA Esztergomi statiszták
A házak, melyeket magammal hozok nem műemlékek, nem kiemelt, podesztre állított példák.
Ugyanakkor nélkülük nem csodálhatnánk a településszövetek változatos mintázatát, nem gyönyörködhetnénk a harmonikus utcaképekben, nem érezhetnénk természetesnek, élőnek épített környezetünket, nem tapasztalhatnánk annak folyamatos átalakulását, a napi használathoz való jóízű idomulását. Néhány mellékszereplő a vendégem: kis épületek, érdekes történetekkel, átszabott karakterekkel. Néhányuk csupán papírra vetett ötlet, a naprakészség, időszerűség lehetőségét magában hordozó vázlat, a városban látottak, az itt szerzett tapasztalatok, ismeretek, az idegenből hozott élmények átiratai.
15.40 – 16.10 Gunther Zsolt DLA A pannonhalmi bazilika tisztasága
Lehet-e egy narratív típusú történelmi és művészettörténeti felfogással szemben egy, a gondolati összefüggésekre koncentráló, koncepcionális szemlélet irányadó egy műemlék kezelésekor? Az előbbi a könyvelő szellemiségében számba vesz, listáz és a polcon felcédulázva gondosan elhelyez. A műemlék továbbélése – a maga testiségében és lelkiségében – nem érdekli. Az utóbbi eltekint a koncepció számára lényegtelen, a liturgia számára akadályként megjelenő, a történelem során rárakódott elemektől, és az entitást, ezen keresztül az általános érvényességet hangsúlyozza. Ez a hozzáállás a koherens művészeti alkotás létrejöttének lehetőségét hordozza magában, míg narratív változata kizárja azt.
16.10 – 16.25 Kávészünet
16,25 – 16.55 Magyari Éva, Pazár Béla
Rekonstrukció VAGY integráció klasszikusnak számító vitája helyett, rekonstrukció ÉS integráció együttes alkalmazása tűnik megfelelőnek. Első lépés a megismerés. A felfedezés, megfejtés, megértés, beleélés során valami csoda történik: valami távoli, kicsit idegen és élettelen, jelenlegivé és ismertté változik Az építészeti műalkotás is szorosan kötődik a múlthoz, a korhoz, amely meghatározott céllal és rendeltetéssel létrehozta, nem áll mozdulatlanul, változatlanul az idők folyamán, de jelenlevőségével át tudja hidalni az idő folyamát, kapcsolatot tud tartani a múlt és a jelen között. A megértő befogadás talaján elvégzett rekonstrukcióval és a jelenkori életről gondolkodó, integrációval, beillesztéssel, hozzácsatolással biztosítható a múlt közvetítésének fennmaradása a jövőben is.
16.55 – 17.25 Balázs Mihály DLA Párbeszéd és együttműködés
Saját múltunk, kultúránk térbeli és időbeli dimenzióit megérteni és azzal természetes viszonyt kialakítani mindig kihívás a jelen számára. Különösen összetett ez a folyamat akkor, ha egy tágabb közösség, egy egész nemzet identitását meghatározó szakrális helyről van szó, melyhez az idők során számtalan érzelmi szál tapadt, miközben maga a hely fizikai valóságában egy város közepén álló rom. Az ellentmondások feloldásának egyetlen módja a párbeszéd és az azon alapuló együttműködés lehet, csakhogy az építészet ma nem, vagy nem kellő súllyal tárgya a közbeszédnek. Ha mégis azzá válik, gyakran negatív összefüggésben jelenik meg, ami nem segíti a kölcsönös megértést. Előadásomban a Székesfehérvár Nemzeti Emlékhely építészeti kialakításáról évtizedek óta folyó szakmai és társadalmi párbeszéd kapcsán felmerülő gondolataimat, kételyeimet fogom megosztani a hallgatósággal, hangsúlyozottan pozitív megközelítésben.
17.25 – 18.00 Kérdések és válaszok
Minden érdeklődőt hívogatunk, és szívesen látunk
Pest Megyei Kormányhivatal
A 2013. november 8-10. között esedékes, idén 10 éves Nemzetközi Passzívház Nyílt Napok (www.passzivhaznyiltnap.com)
hazai programjainak részeként 2013. november 6-án rendezi meg a Green
Press a Passzívházak és Energiahatékony Épületek szakmai konferenciát (www.passzivhazkonf.hu ) a Nemzetközi Passzívház Szövetség (iPHA) és a Passzívházépítők
Országos Szövetsége (PAOSZ) szakmai támogatásával, a Belügyminisztérium
területrendezési és építésügyi helyettes államtitkára, Dr. Szaló Péter
fővédnökségével. A konferenciának ezúttal a FUGA Budapesti Építészeti
Központ ad otthont.
A Passzívházak és Energiahatékony Épületek szakmai konferenciát hagyományteremtő szándékkal 2009 februárjában rendezték meg először a Green Press szervezésében. Ezen a konferencián adták át az első magyar - Szadán megépült - passzívház minősítési tanúsítványát. Ahogy a 2009-es, úgy a 2011. és 2012. évi konferenciát is nagy érdeklődés kísérte.
Az elmúlt években tapasztalható információrobbanásnak köszönhetően Magyarországon is közismertté vált a passzívház-technológia, amely jelenleg az energiahatékony és fenntartható építés csúcstechnológiáját képviseli. A passzívházak a hagyományos építési technológiával létesült épületek energiamennyiségének a töredékét igénylik. Kivitelezésük nem feltétlenül igényel többletköltséget a hagyományos építési metódus költségeihez viszonyítva - ezt a szadai passzívház példája is jól bizonyítja.
Az Európai Unió döntése értelmében 2019-től minden állami tulajdonú épület, 2021-től pedig minden új épület és átfogó felújítás esetén a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentését figyelembe vevő – közel nulla energiaigényű - technikákat kell a megvalósítás során alkalmazni. Ehhez elkerülhetetlen a passzívház követelményrendszer, illetve -technológia gyakorlati alkalmazása, nem csak új épületeknél, hanem a felújítások esetében is.
A hagyományokat követve a novemberi konferencián is új magyar és külföldi passzívházakat, energiahatékony épületeket ismertetnek a tervezők, közreműködők. Lakóházak, társasházak, intézmények építészeti, energetikai-gépészeti tervezési, kivitelezési folyamatát, valamint üzemeltetési tapasztalatait ismertetik a projektekben építész, gépész tervezőként, kivitelezőként közreműködő szakemberek.
A konferencia célja, hogy a hazai és külföldi minőségellenőrzött passzívházak közreműködőinek bemutatásával adekvát válaszokat adjon a szakmai kérdésekre a passzívház-technológia iránt érdeklődő tervezők, szakági mérnökök, építőipari kivitelezők számára, továbbá megbízható, hasznosítható információkkal szolgáljon a potenciális magánépíttetők, ingatlanfejlesztők, -fenntartók számára arról, miként lehet új és meglévő épületek fűtési és primer energiaszükségletét a minimálisra csökkenteni.
A konferencia célcsoportja: építészek, épületgépészek, szakági mérnökök, egyetemi hallgatók, építőanyag gyártók és forgalmazók, építőipari cégek, kivitelezők, elsősorban tehát azok, akik a kimagaslóan energiahatékony építési metódusról szeretnének hasznosítható, megbízható szakmai ismereteket kapni.
A rendezvény nem csak a szakmának szól! A gyakorlati tapasztalatok ismertetése révén az előadók hasznos információkkal szolgálhatnak a potenciális építtetők, a közintézmények fenntartói, az ingatlanfejlesztők és beruházók számára is. A rendezvényhez kommunikációs program társul. Célunk, hogy a közelmúltban megvalósult magyar passzívházakról - a technológia alkalmazásával létesült különféle épülettípusokról - a nyilvánosság is hiteles tájékoztatást kapjon, közvetlenül a megvalósításban közreműködőktől.
www.passzivhazkonf.hu
Az előadások három szekcióra bontva tárgyalják a minőségi építést alapul
véve az energetika – az energiahatékonyság, valamint a magas- és lapostetők
korszerű felújításának és építésének kérdéskörét. A konferencia több
megközelítésben is taglalja az építési termékek európai szabályozásának változásait
is, a CPR rendeletet, valamint a CPR rendelettel nem szabályozott termékek
forgalmazásának várható követelményeit. Az érdeklődők rövid ismertetést
hallgathatnak meg az ÉMSZ kiadásában a Construma Szakkiállításra megjelent, a
„Szálerősítésű cement tetőfedése tervezési és kivitelezési szabályai” című
hiánypótló szakkönyvről, valamint az átdolgozott és újra kiadott „ Bádogos Bibliáról”.
A konferencián bemutatásra kerülnek az „Év Tetője Nívódíj Pályázat” nívódíjas
és régiós nyertes munkái négy szekcióban: magastetők, lapostetők, fémlemez
fedések,és az idén első alkalommal meghirdetett energiatudatos épületburok
kategóriában.
Helyszín: Budapest, HUNGEXPO 25-ös pavilon
Időpont: 2013. november 6-án, 8.30 - 17.30.
Tovább
az online jelentkezéshez
Részvételi díj: Előzetes regisztráció
esetén bruttó 2500,- Ft a rendezvényt megelőző napig a http://www.emsz.hu/jelentkezesi-lap
vagy e-mailben: emsz@emsz.hu címen
történő regisztráció után utalva.
A részvételi díj a helyszínen bruttó 3.000.- Ft.
ÉMSZ tagoknak a részvétel ingyenes.
MÉK: 3 pont (2013/170), MMK: 1,5 pont (1/2013/113)
A további helyszíneket és a pontos programot a www.emsz.hu oldalon olvashatják.
Bakos Lehel aranydiplomás építész, képzőművész kiállítása
Szentendrén
http://bakoslehel.wix.com/bakos
Az egyetem közössége örömmel tájékoztat mindenkit, hogy a Kormány 1769/2013. (X. 25.) számú határozata értelmében elindulhat a MOME campusának megújítása és annak részeként egy kreatív innovációs és tudáspark megvalósítása. A komplex szakmai és infrastruktúra-fejlesztési program célja, hogy az egyetemet Európa egyik vezető művészeti kutató-fejlesztő műhelyévé és képző centrumává tegye.
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé
nyilvánított, hosszú távú fejlesztési program 2013 és 2017 között két
ütemben valósulhat meg összesen 10,6 milliárd forint összegben. Ennek
keretében a következő két évben egy Műhelyház, egy Műteremház és egy
Médiaház épül meg, 2014-2017 között pedig egy kutatóintézetet és
tudásközpontot befogadó épület. Ezzel párhuzamosan teljesen megújul a
campus több épülete: az Akadémiai épület, a Főépület és a Gondűző-villa.
Egyúttal korszerű technológia, új gépek, eszközök és
műhelyberendezések beszerzésére is sor kerül. A fejlesztés kiemelten
fontos része az a programalkotási folyamat, ami az új épületeket a 21.
századnak megfelelő, nemzetközileg versenyképes tartalommal tölti meg az
oktatás, a kutatás, az innováció és inkubáció területén. A projekt
eredményeként egy olyan világszínvonalú intézmény jöhet létre, amely
mind szakmai, mind infrastrukturális szempontból párbeszédképes a
legnevesebb külföldi intézményekkel, és képes lesz a kreatív ipar
területén a magyar szellemi értékek és alkotások méltó és hatékony
gondozására.
A kormány döntésével a legnagyobb hazai kreatív
ipari invesztíció formájában az egyetemi közösség több évtizedes
fejlesztési igényeinek aktualizált változatát karolta fel. Ezt az a
nyolc éves szakmai munka alapozta meg, amelynek során Kopek Gábor
rektori programjának mentén az egyetem a nemzetközi folyamatokhoz
illeszkedve nagyszabású szakmai fejlesztési, korszerűsítési programot
hajtott végre: általánossá tette az interdiszciplináris, horizontális,
integrált szemléletet, és új intézeti struktúrát hozott létre a design, a
média, az építőművészet és az elmélet területén. Ezt fenntarthatósági,
szociális építészeti, kreatív technológiai és a tudástranszfer
tematikájú horizontális laborok rendszerével egészítette ki. Ezzel a
MOME egy olyan átjárható, befogadó és nemzetközileg is értelmezhető
képzési rendszert és kísérleti alkotó, fejlesztő műhelyt hozott létre,
amely hallgatói és intézményi szinten is megteremtette az együttműködés
és a kimagasló eredmények elérésének lehetőségét. Ennek
visszaigazolásaként az elmúlt években a MOME-n születő alkotások, tervek
állandó résztvevőivé és díjazottjaivá váltak nemzetközi fesztiváloknak,
pályázatoknak, kiállításoknak, és rendszeressé vált a nemzetközi
művészeti élet legkiválóbb képviselőinek jelenléte az egyetemen. 2012
végén a nemzetközileg elismert Domus magazin a MOME-t egyedüli magyar
intézményként Európa 100 legjobb design egyeteme közé választotta. 2013
őszén az egyetem kiemelt felsőoktatási intézményi címet kapott.
A MÉSZ volt rendes tagjának, több építésznemzedék tanítómesterének, Dr. Kotsis Iván professzor tiszteletére és emlékezetére 1990 óta érem kitüntetést ad át. A kitüntetés jelképezni kívánja az érem névadójának életművével is hitelesített felfogását az etikai alapon álló, építészeti alázattal folytatott szakmagyakorlásról, valamint a magas színvonalú oktatás elismeréséről.
A kitüntetésre bárki (jogi vagy természetes
személy) javaslatot tehet. A beérkezett ja-vaslatokat a kuratórium
véleményezi és terjeszti az elnökség elé. A kuratórium tagjai: Czigány
Tamás DLA, Csontos Csaba, Perényi Tamás DLA, Roth János DLA. Évente egy
érem kerül átadásra, a professzor úr december 15-i születésnapja
alkalmából.
A javaslatokat kellő indokolással 2013. november 15-ig a Magyar Építőművészek Szö-vetsége Titkárságára "Kotsis Iván-érem 2013" felirattal kérjük eljuttatni.
Az Elnökség és a Kuratórium nevében
Sáros László György DLA elnök
Magyar Építőművészek Szövetsége
Budapest, 2013. október 24.
Bővebben:
http://meszorg.hu/index.php?l=Kotsis_Ivan_erem_2013_2013.10.24_18_06
A Magyar Építész Kamara Belsőépítészeti Tagozata tisztelettel meghívja Önt Fülöp Krisztina és Glavanovics Orsolya okleveles építész tervező művészek „Az Év belsőépítésze - 2012” pályázat nyerteseinek bemutatkozó kiállítására.
A kiállítás helyszíne: Építészek Háza Kós Károly terme
(1088 Budapest, Ötpacsirta u. 2.)
Megnyitó: 2013. november 4-én – 18 órakor
A kiállítást O. Ecker Judit nyitja meg
A kiállítás november 11-g tekinthető meg.
