Vezetői összefoglaló
Az elmúlt évtizedben a tűzvédelmi tervezés és a tűzvédelemmel kapcsolatos kivitelezés olyan lényeges építőipari technológiai szakággá vált, amely magas színvonalon végezve jelentős hozzáadott érték teremtésére képes a bekerülési költségek jelentős optimalizációja mellett. A megfelelő képzési, minőségbiztosítási, jogosultsági, kompetencia-fejlesztési, jogi-, illetve és eljárási környezet fokozatos és folyamatos korszerűsítésével ezen értékteremtő folyamatok tovább fejleszthetőek ezzel is biztosítva a létesítési költségek optimális szinten tartása mellett a tűzvédelem szempontjából is fenntartható épületek létesítését.
A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 2012-ben döntött úgy hogy a korábbi, még az 1963-1965. évi előírások folyamatos fejlesztésén alapuló hazai tűzvédelmi szabályozást alapjaiban gondolja újra. Ennek eredményeképp az 2014. december 5-én megjelent Országos Tűzvédelmi Szabályzat olyan jogi környezetet hozott létre, ami teret enged a magas színvonalú, teljesítmény alapú tűzvédelmi tervezés minél szélesebb körű alkalmazhatóságának a preszkriptív előírások megtartása mellett. Jelen dokumentum célja az elért eredmények elismerése mellett a megkezdett munka folytatásának elősegítése.
Fontos nemzetgazdasági cél a hazai építőipar nemzetközi versenyképességének további javítása, melynek egyik fontos feltétele a tűzmegelőzési környezet modernizációjának folytatása, a korszerű tűzvédelmi tervezés.
A modernizáció alapja a nemzetközi színvonalú szakember képzés, amit a tűzvédelmi területen együttműködők, a felsőoktatási intézmények, a tűzvédelmi hatóság, a jogalkotók, az ingatlanfejlesztési-, magasépítési-, üzemeltetői- piaci szereplők együttes igényeinek figyelembevételével, azok támogatásával lehet megvalósítani.
A változások eléréséhez elengedhetetlen, hogy a folyamatosan fejlődő tűzvédelmi tudományok terén megismert új kutatási eredmények, az ezekből eredeztethető újszerű, illetve a regionális piaci versenytársaknál már elfogadott megoldások itthon is bekerüljenek a mindennapi gyakorlatba biztosítva ezzel az ország építőipari versenyképességét.
A tűzvédelem megkezdett modernizációjának fő lépései (amelyeket a továbbiakban részletezünk) az alábbiak:
A tűzvédelmi mérnökképzés, tudományos háttér
A magyarországi felsőfokú tűzvédelmi mérnökképzések jelenlegi helyzete
Magyarországon 1980-ban indult felsőfokú tűzvédelmi üzemmérnök képzés az akkori Ybl Miklós Műszaki Főiskolán, az első években nappali, majd levelező szakon, tűzvédelmi laboratóriumi háttérrel. 2005-ben az alapszakok csökkentésével az addigi önálló tűzvédelmi mérnökképzés megszűnt, így ettől kezdve felsőfokú tűzvédelmi mérnöki végzettséget építész- vagy építőmérnöki alapszakon szakirányként lehetett szerezni, illetve elindultak a posztgraduális, 4 féléves szakmérnök képzések is.
2000-ben indult a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen katasztrófavédelmi alapképzés (BA), amely jelenleg a jogutód Nemzeti Közszolgálati Egyetemen több szakiránnyal folyik, katasztrófavédelmi szakirányon mester (MAA) képzéssel kiegészítve. Ezek azonban nem mérnökképzések és kizárólag hivatásos állományú vagy tisztjelölt hallgatókkal folynak. 2021–ben elindult a katasztrófavédelmi összekötő képzés, civilek részére, akik a tervek szerint gördülékenyebben tudják biztosítani majd a civil és hivatásos együttműködést a kritikus infrastruktúra elemeknél. Hosszú előkészítést követően az NKE 2022. szeptemberi kezdéssel hirdette meg az önálló tűzvédelmi mérnöki alapképzést (BsC), aminek célközönsége a hivatásos állomány mellett a civil közönség is
2011-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Karán elindult a 4 féléves tűzvédelmi tervezési szakirányú továbbképzési szak, amely az Ybl Miklós Építéstudományi Karon folyó általános tűzvédelmi szakmérnöki képzéshez hasonlóan általános jellegű, de azon belül az épületek tervezésével, kivitelezésével kapcsolatos tűzvédelmi feladatok hangsúlyosabb szerepet kapnak.
2020-ban a Széchenyi István Egyetemen Győrben is elindult a tűzvédelmi szakmérnök képzés, amely az Ybl Miklós Építéstudományi Karon folyó általános tűzvédelmi szakmérnöki képzésre alapuló tantervvel rendelkezik. Ugyanitt indítottak olyan szakképzéseket is, amelyek BsC alapdiplomák után adnak tűzvédelmi szakismereteket (tűzvédelmi szakember, tűzvédelmi szakmanager).
2021-től a Miskolci Egyetemen hiánypótló jelleggel 2 féléves robbanásvédelmi szakmérnöki képzés indult, amelynek első ciklusa lezárult, a második ciklus is meghirdetésre került.
A felsőfokú tűzvédelmi mérnökképzések céljai
A felsőfokú tűzvédelmi képzések céljai az alábbiak:
A jelenlegi tűzvédelmi képzések helyzete:
Az NKE-n az új önálló tűzvédelmi mérnöki alapképzés (BSc) 2022. szeptemberi beindítása a fenti hiányosságok egy részét orvosolhatja. A képzést elvégző mérnökök megjelenése 2025. előtt nem várható, így a fentiekben változás csak középtávon várható.
További probléma, hogy jelenleg csak korlátozottan van Magyarországon olyan, független felsőoktatási intézményhez kötött tűzvédelmi laboratórium, kutatóhely, ahol oktatáshoz, kutatáshoz kapcsolódó laboratóriumi gyakorlatokat, vizsgálatokat piaci szereplőktől függetlenül lehetne elvégezni. Az Ybl Miklós Építéstudományi Kar, a Széchenyi István Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is rendelkezik tűzvédelmi laborral vagy tűzvédelmi laboratóriumi berendezésekkel, ezek azonban csak kisléptékű tesztek elvégzésére alkalmasak. A Soproni Egyetem Központi Vizsgálólaboratóriuma az Euroclass 5 szabványos tűzvizsgálataira akkreditált, a Miskolci Egyetemen működő Dustlab pedig robbanásvédelmi jellemzők szabványos vizsgálataira alkalmas. Az NKE területén tervezett - a többiekhez hasonló léptékű tűzvédelmi labor megvalósulási időpontja még nem ismert. Valós léptékű tűzteszteket jelenleg nem lehet a meglévő és tervezett kutató laboratóriumokban, piaci szereplőktől függetlenül elvégezni. Enélkül a korszerű tűzvédelmi mérnökképzés és a tudományos munka, a kutatások nem lehetnek teljeskörűek. Magyarországon jelenleg egyedül az ÉMI Nonprofit Kft. szentendrei telephelyén van valós léptékű tűztesztek elvégzésére alkalmas akkreditált tűzvizsgáló laboratórium, amely azonban elavult (fejlesztése emiatt tervben is van, de ennek időbeni megvalósítása bizonytalan), piaci szereplőként nyereségorientált, így felsőoktatási célokra a jelen körülmények között nem vagy csak erősen korlátozottan (eseti jelleggel), illetve kizárólag passzív tűzvédelmi sajátosságok vizsgálatára alkalmas.
Végül a korszerű tűzvédelmi mérnökképzések hátteréhez a tűzvédelmi laboratórium mellett a nemzetközi beágyazottságú tűzvédelmi témájú kutatások is kiemelt fontosságúak, amelyek alapja lehet a bekövetkezett tűzeseti tapasztalatok közzététele, a tanulságok elemzése, következtetések levonása és a szabályozási környezetbe történő beépítése. Ez jelenleg nagyrészt hiányzik hazánkban és az egyetemi kutatóhelyek, alapkutatások hiánya ez tovább erősíti; egy független kutatólaboratórium létesítése ebből a szempontból is különösen fontos lenne.
A felsőfokú tűzvédelmi képzések fejlesztési feladatai, lehetőségei
Az önálló tűzvédelmi mérnöki alapszak (BsC) mellett elengedhetetlen egy tűzvédelmi MsC szak indítása, amelyet a tervek szerint a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem indít majd be. Ezzel tovább csökkenthető az államapparátus számára szükséges szakemberek és a tűzvédelmi tervező mérnökök képzése közötti különbség. A szakmérnöki képzések ugyanis a főiskolai vagy BsC képzést nem emelik egyetemi vagy MsC szintre, és egyes kompetenciákhoz az egyetemi vagy MsC végzettség elengedhetetlen (pl. doktori képzésben részvétel vagy tudományos fokozatszerzés).
A tűzvédelmi szakmérnöki képzések - beleértve a robbanásvédelmi szakmérnöki képzést is - a tűzvédelmi, robbanásvédelmi tervezésben, kivitelezésben jelentkező igények lefedésére képesek.
Fontos cél az építőipar tűzvédelemmel kapcsolatos valós képzési igényeinek felmérése és az ezen alapuló felsőfokú szakirányú tovább- és átképzések rendszerének kialakítása. Az ilyen képzéseknek önállóan, vagy több egymásra épülve alkalmasnak kell lenniük kamarai jogosultságokhoz szükséges kreditek megszerzésére is.
A tűzvédelmi hatósági szerepkör
Tűzvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatok jelenlegi rendszere
A tűzvédelmi hatósági feladatok a katasztrófavédelem szervezetrendszerében valósulnak meg. Ez alapvetően hatósági (engedélyezési, ellenőrzési, szankcionálási), tűzvédelmi szakhatósági (pl. az építésügyi engedélyezési eljárásban) és szolgáltatás felügyeleti (pl. piacfelügyeleti, tűzvédelmi szakvizsgáztatók, tűzvédelmi szakértők jogosultságának kiadása és nyilvántartásuk vezetése) feladatokat jelent. Az elsőfokú feladatokat alapvetően a 65 katasztrófavédelmi kirendeltség hatósági osztályai látják el.
Az elmúlt 10 évben a tűzvédelmi hatóságtól jelentős kiáramlás volt a civil szakmagyakorlás irányába. Ezek a kollégák jellemzően műszaki mérnöki végzettséggel és több évtizedes tapasztalattal bírtak a szakterületükön. Utánpótlásuk eddig alapvetően a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Katasztrófavédelmi Intézet markánsan rendészeti, közigazgatási ügyintézői képzéseiről valósul meg. A megmaradt kisszámú műszaki mérnöki végzettségű, tapasztalt hatósági kollégának helyi, területi és országos szinten is komoly leterheltséget jelent az új kollégák betanítása és felügyelete a konkrét hatósági, szakhatósági ügyintézés mellett, különös tekintettel arra, hogy a tűzvédelmi tervellenőri, felelős műszaki vezetői és műszaki ellenőri jogosultságok hiánya jelentős többletterhelést okoz a tűzvédelmi hatóság tevékenységében. Ezen felül tovább kell erősíteni a hatósági szakemberek folyamatos továbbképzését a műszaki megoldások fejlődésével párhuzamosan.
A kamarák illetve a katasztrófavédelem közötti együttműködésre több olyan jó példa is található az országban, amire alapozva a tűzvédelem tovább fejleszthető (erre példa az évenként megrendezett Lakiteleki szakmai napok, illetve Tűzesetek tapasztalatai konferencia is, melyek mára hagyománnyá váltak).
A hatósági feladatok optimalizálásával kapcsolatos modernizációs lehetőségek
A tűzvédelmi hatóság szerepe alapvető a hazai tűz elleni védekezésben, különös tekintettel az életvédelemre, továbbá a létfontosságú rendszerek és létesítmények, egyes állami, önkormányzati intézmények, illetve egyéb nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságú létesítmények, kritikus infrastruktúra tűzvédelmi üzemfolytonosságára, üzembiztonságára. Nagyon fontos, hogy bármilyen hatósági feladatköri változtatást a megkezdett kooperatív módon egyeztetve, alapos megvalósulási és hatásvizsgálatoknak kell megelőzniük, és megfelelő felkészülési időt biztosító nyilvános tervekben javasolt a tervezett változtatásokat közzétenni.
A jelen anyagban részletezett - tervellenőrzési, felelős műszaki vezetői és műszaki ellenőri, szakértői és akkreditált szakintézetek (mérnökirodák) - "civil" oldali szakmagyakorlást fejlesztő lehetőségek megvalósulása, a tűzvédelmi hatóság eljárásrendjeinek párhuzamos optimalizálásával jelentősen erősíthetné a hazai tűz elleni védekezés rendszerét. A tűzvédelmi hatóság operatív leterheltsége az új szakmagyakorlási folyamatok felügyelete mellett is csökkenhetne, így a felszabadult erőforrásait optimálisabban használhatná fel, pl. a közösségi életvédelmi célú hatósági ellenőrzési tevékenysége során.
Javaslatok a hatósági feladatok optimalizálására
Tűzvédelmi mérnöki szerepkör
A tűzvédelmi tervezés jelenlegi helyzete
Az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán 1980-ban indult önálló tűzvédelmi mérnökképzés ellenére az épületek tűzvédelmi tervezése egészen 2008-ig, a 9/2008 (II.22.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat megjelenéséig nem volt végzettséghez, jogosultsághoz kötve. A 9/2008 (II.22.) BM rendelettel kiadott OTSZ (OTSZ 3.0) azon esetekben, ahol az építési engedélyezési eljárásban a tűzvédelmi hatóság szakhatóságként részt vesz, tűzvédelmi szakértő bevonását írta elő. A tűzvédelmi szakértők listáját a mai napig az OKF vezeti, amelyre felsőfokú tűzvédelmi végzettséggel és szakértői vizsgával lehet bekerülni; a tűzvédelmi szakértők között azonban szép számmal vannak nem mérnöki alapvégzettségű kollégák, akik létszáma az OTSZ 3.0 hatályba lépésével rövid idő alatt 200 fő fölé növekedett. A szakértőkkel kapcsolatos problémák - nem mérnöki végzettség miatti kompetencia hiányok, a tervezői felelősség vállalásának hiánya - mellett a szakma fejlődése és a piaci igények együttesen vezettek 2011-ben a Tűzvédelmi Törvény módosításához, amely a kamarák részére előírta tűzvédelmi tagozatok létrehozását. Ennek megfelelően megalakultak a tűzvédelmi tagozatok: 2011. decemberében a Magyar Mérnöki Kamara, 2012. júliusában pedig a Magyar Építész Kamara keretén belül.
A tűzvédelmi tervezéshez jelenleg háromféle jogosultság tartozik:
Az immár 10 éves kamarai tagozatok együttesen többszáz fős, folyamatosan növekvő tagsággal rendelkeznek. Az MMK-n és a MÉK-en belüli tűzvédelmi tagozatok megalapításával a tűzvédelmi szakértő bevonása helyett a tűzvédelmi tervezés önálló tervezési tevékenységgé lépett elő, ezzel a tűzvédelmi mérnöki szakma mérnöktársadalmi elismertsége véglegessé vált.
Az általános építésügyi tervezők jelenleg tűzvédelmi mérnökök vagy tűzvédelmi szakmérnökök. A tűzvédelmi szakterület sajátossága ugyanakkor, hogy a beépített tűzjelző berendezéseket nemcsak tűzvédelmi mérnökök vagy tűzvédelmi szakmérnökök, hanem főleg villamosmérnökök, biztonságtechnikai mérnökök tervezik, tűzvédelmi szakvizsgával; a beépített oltóberendezéseket pedig főleg gépészmérnökök tervezik, tűzvédelmi szakvizsgával.
Az elmúlt 10 évben jelentősen átalakult a tűzvédelmi tervezés gyakorlata. A jogosultság megjelenésekor még általános volt, hogy a tűzvédelmi tervfejezet csak egy műszaki leírás volt. Ma már általánossá vált a tűzvédelmi tervlapok, háromdimenziós modellek készítése, illetve megtörténtek az első próbálkozások a tűzvédelmi követelmények és teljesítmények integrálására a BIM modellekbe. Még jelentősebb előrelépés az előre meghatározott modelleken alapuló (determinisztikus) és valószínűség alapú (probabilisztikus) mérnöki módszerek, főleg a tűzszimulációk és kiürítési szimulációk egyre elterjedtebb alkalmazása a nagyméretű, vagy bonyolult, hagyományos módszerekkel nem, vagy csak gazdaságtalanul tervezhető épületek esetén.
A tűzvédelmi tervezéssel és kivitelezéssel kapcsolatos problémák
A tűzvédelmi tervezési tevékenységhez kapcsolódó jelenlegi problémák az alábbiak:
A kivitelezési tevékenységhez kapcsolódó tűzvédelmi problémák:
A létesítmények, épületek üzemeltetésével kapcsolatos tűzvédelmi problémák:
Javaslatok a tűzvédelmi mérnöki jogosultságok fejlesztésére
A tűzvédelmi mérnöki jogosultságok fejlesztését - a tűzvédelmi tervezési, kivitelezési, üzemeltetési célokat együttesen értékelve - az alábbiak mentén javasoljuk:
Jogi környezet
A jogi környezet és rendszer jelenlegi helyzete
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 2012-ben döntött úgy hogy a korábbi, még az 1963-1965. évi előírások folyamatos fejlesztésén alapuló hazai tűzvédelmi szabályozást alapjaiban gondolja újra. Ennek eredményeképp 2014. december 5-én jelent meg az Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ 5.0), amely olyan jogi környezetet hozott létre, ami teret enged a magas színvonalú, teljesítmény alapú tűzvédelmi tervezés minél szélesebb körű alkalmazhatóságának a preszkriptív előírások megtartása mellett. Az OTSZ elődeinél rövidebbé vált, kiemelt cél volt, hogy a jogszabályban csak az elvárt biztonsági szint jelenjen meg, az ennek megfelelő műszaki megoldások Tűzvédelmi Műszaki Irányelvekbe (TvMI) kerültek. A tűzvédelmi műszaki irányelvek olyan szabványszerű dokumentumok, amelyek törzsszövegétől jóváhagyással lehet eltérni, míg a mellékletek tájékoztató (informatív) jellegűek, az azokban foglalt műszaki megoldásoktól jóváhagyás nélkül el lehet térni. Az irányelvek módosítása könnyebb, egyszerűbb a jogszabályoknál, a szabványoktól eltérően ingyenesen, szabadon letölthetők. A szakmai szervezetek, szakmagyakorlók önkéntes bevonásával eddig összesen 14 TvMI készült el:
Az új alapokra helyezett OTSZ beválásvizsgálata és a tapasztalatok értékelése 2019-re készült el, ekkor jelent meg az OTSZ módosítása, a 30/2019. (VII. 26.) BM rendelettel (OTSZ 5.1.). Ezzel a TvMI-k is átdolgozásra kerültek.
Az OTSZ legújabb, 5.2. módosítása 2022. április 8-án, a 8/2022 (IV.14). BM rendelettel jelent meg és 2022. június 13-tól hatályos. A TvMI-ket ezen módosítás alapján is jelentősen át kellett dolgozni.
Általánosságban jellemző, hogy a TvMI-k az OTSZ módosításoktól gyakrabban, 3-5 alkalommal változtak, illetve inkább bővültek az elmúlt 8 évben, kihasználva és egyben igazolva az irányelvek rugalmasságának előnyeit. A TvMI-k szerepe az OTSZ-ben szereplő követelményeknek és a vonatkozó európai tűzvédelmi szabványoknak egyaránt megfelelő megoldások ismertetésén túl az előírások és a megfelelő műszaki megoldások hátterének feltárása, magyarázata, a sokszor magyar nyelvre le sem fordított európai szabványok alkalmazásának támogatása. A Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek ugyanakkor nincsenek angol nyelvre lefordítva, ami jelentős hátrányt jelent a külföldi beruházókkal történő együttműködésben, kapcsolattartásban. Az angol nyelvű fordítások jövőbeni elkészítése a szomszédos országokban Magyarország számára piaci előnyt is jelenthet.
Az egyre gyorsuló műszaki fejlődés miatt továbbra is jelentős az OTSZ követelményei alóli eltérések, illetve szabványos vagy irányelvi megoldással egyenértékű műszaki megoldások jóváhagyásainak száma annak ellenére, hogy már az OTSZ 5.0. fejlesztésénél is az eltérési engedélyek számának csökkentése volt az egyik fő cél.
A jogi környezet modernizációjának lehetőségei
A jogi környezet alapvetően megfelelő, az OTSZ és a TvMI-k együttese megfelelő keretet ad a szakmagyakorláshoz és a fejlődéshez. Kívánatos azonban az OTSZ további optimalizálása, akár jelentős rövidítése, és minél több tényleges műszaki megoldás kiszervezése a tűzvédelmi műszaki irányelvekbe. Kívánatos lenne továbbá a szabályozási rendszer olyan módosítása, amely kevesebb jogszabály alóli eltérési engedélyt, illetve kevesebb szabványban rögzített vagy irányelvben rögzített műszaki megoldással egyenértékű műszaki megoldás jóváhagyási eljárást eredményezne.
Az elmúlt években számos, jogszabályokban használt fogalom került egységesítésre, azonban a korábbi törekvések ellenére nem jelent meg az egységes, minden szabályozási elemben alkalmazott fogalmak gyűjteménye, az Egységes Építészeti és Építőipari Fogalomtár. Kívánatos lenne a tűzvédelmi szabályozásban (OTSZ, szabványok és TvMI-k), valamint az építésügy általános szabályozásában használt fogalmak egységesítése és következetes alkalmazása. A 375/2011 (XII.31.) Korm. rendelet megszüntetése és a tűzvédelmi szakág 266/2013 (VII.11.) Korm. rendelet hatálya alá vonása egyben jelentheti az OTSZ már rövid távon történő szétválasztását és a tűzvédelmi tervezést szabályozó fogalmak és általános követelmények OTÉK alá vitelét (ez ténylegesen egységesítené a terminológiát). A többi tűzmegelőzési részletet a TVMI-kbe kell átemelni. Fontos a TVMI-k egységes szerkezetbe hozása (pl. „Approved Document B” mintájára.)
Az OTSZ és a TvMI-k együttes alkalmazása a jelenlegi tűzvédelmi tervezési gyakorlatban - a tűzvédelemben alkalmazott mérnöki módszereket (szimulációkat, számításokat, kísérleteket) ide nem értve - nem, illetve csak nagyon szűk területen kínál alternatívákat. Szükséges volna olyan alternatív tűzvédelmi tervezési módszerek kifejlesztése, amely teljesítményelvű, az adott kockázatnak megfelelő műszaki megoldásokat tartalmaz, többlet mérnöki munka befektetésével az adott tűzvédelmi helyzetre pontosabb, gazdaságosabb megoldást ajánlva. Ilyen lehetne például egy valódi, mérnöki számításokon alapuló kockázatelemzésen és a számított kockázatoknak megfeleltetett védelmi tényezőkön alapuló alternatív tűzvédelmi tervezési módszer létrehozása és önálló irányelvként történő megjelentetése.
Javaslatok a jogi környezet fejlesztésére
A jogi környezet további fejlesztését rövidtávú, középtávú és hosszútávú fejlesztési lehetőségekre osztottuk.
|
Dr. Takács Lajos Gábor |
Decsi György |
A tájépítész (táj-és kertépítész) műszaki ellenőr a tájépítészek által tervezett alkotások, építési tevékenységét követi végig, ellenőrzi a tervnek való megfelelést, az engedélyekben előírtak betartását az építtető, beruházó megbízásából, vagyis a kivitelező munkáját ellenőrzi.
Az ellenőrzések során a tájépítész alkotás kitűzése helyességének, szükség esetén a geotechnikai, környezetvédelmi és egyéb felmérések, vizsgálatok megtörténtének ellenőrzése, az építési napló ellenőrzése, a bejegyzések és egyéb jegyzőkönyvek ellenjegyzése, észrevételezése, a hibák, hiányosságok, eltérések feltüntetése az építési naplóban, a műszaki, illetve gazdasági szükségességből indokolt tervváltoztatásokkal kapcsolatos javaslatok megtétele az építtető részére.
Kötelező építési műszaki ellenőrt megbízni a külön jogszabály szerint építési engedélyhez kötött építési tevékenység esetén, ha az építőipari kivitelezési tevékenységet több fővállalkozó kivitelező végzi, az építési beruházás a Kbt. hatálya alá tartozik, az építőipari kivitelezési tevékenység nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy tárgyát képezi, az építőipari kivitelezési tevékenység műemlékvédelem alatt álló építményt érint, vagy építtetői fedezetkezelő működik közre.
A létrejött táj- és kertépítész műszaki ellenőri jogosultság a műszaki ellenőrzések palettáján fontos hiánypótló jogosultság, hiszen a tájépítészek által tervezett tájépítészeti alkotások - mint az épített környezet szerves részei - minőségének biztosításához elengedhetetlen a kivitelezés során a megfelelő műszaki ismerettel és tervezési kompetenciával rendelkező műszaki ellenőri tevékenység. Eddig ezeket a feladatokat társszakmák látták el. Jobb esetben a szakmai tudás hátterét adta egy tájépítész, de magát a műszaki ellenőri tevékenységet hivatalosan nem láthatta el. Nem volt rá nevesített jogosultság. A közbeszerzésekben sem lehetett előírni, hiszen abban csak olyan jogosultság írható elő, ami a 266-os jogosultsági rendeletben meghatározásra került. Mindenképpen előrelépés a tájépítész szakmának a nevesített műszaki ellenőri tevékenység gyakorlása, mivel ezzel szélesíti a szakmagyakorlás spektrumát. Abban, hogy a táj- és kertépítész műszaki ellenőri jogosultság létrejöhetett több éves kamarai lobbitevékenység, és a napokban is folyó érdekvédelmi munka van.
A 266-os rendelet a tájépítész műszaki ellenőri tevékenységet tájépítész végzettséghez köti, és nem engedi a sokszor gyakorlatban eddig ezzel foglakozó kertészmérnök végzettségűeknek annak megszerzését. Jelen szabályozási környezet alapján, ha tájépítész műszaki ellenőri tevékenységről van szó, akkor ezt annak égisze alatt nem tehetik meg. A félreértésre a korábbi táj- és kertépítészeti szakon (illetve annak jogelődjein) végzett okleveles kertészmérnök fogalomhasználat adta, de ez nem egyenértékű az okleveles kertészmérnök végzettséggel.
A tájépítész műszaki ellenőri tevékenység egy a tájépítészeti alkotások komplexitásából is fakadó összetett feladat, nem kizárólag a növénytelepítéshez kapcsolódó műszaki ellenőrzési feladatokat tartalmazza.
Az egyetemi Tájrendező és kertépítő mérnöki BSC képzésben egy tucat olyan tantárgy szerepel, amiket a kertészmérnöki képzésben végzők nem tanulnak. A teljesség igényé nélkül: Dendrológia és dísznövényismeret, Faiskolai áruismeret, Kert- és szabadtérépítés, Kertépítészeti anyagtan és gyártmányismeret, Kertépítészeti geodézia, Kertépítészeti kivitelezés és anyagismeret, Kertépítészeti szerkezettan, Speciális kertépítési ismeretek, Statika, Tereprendezés, Út- és közműépítés, Zöldfelület-fenntartás. Ezen tantárgyak elvégzése nélkül nem mondhatjuk, hogy a két szakma egyenértékű. A tájépítész műszaki ellenőri tevékenység, összetett és komplex építési folyamatokat összefogó szakmai ismereteket igényel. Ezek közül - egyszerűen lefordítva - a növénytelepítési munkálatok ismerete nem fedi le a szükséges tudásanyagot.
A 266-os rendelet alapján a diploma megszerzését követően a BSC képzést végzők 5 év gyakorlatot, míg a MSC végzettséggel rendelkezők 3 év gyakorlatot kell igazolniuk.
A 266-os rendelet alapján szakmai gyakorlati időként az építési műszaki ellenőri jogosultsághoz a szakirányú végzettség megszerzését követően a kérelmezett szakmagyakorlási tevékenységi szakterületnek megfelelőépítési műszaki ellenőri, felelős műszaki vezetői, építőipari kivitelezési, építésfelügyeleti, építésügyi hatósági, beruházói-műszaki, felsőoktatási intézményben építészeti-műszaki szaktárgy oktatói, építészeti-műszaki tervezési, építésügyi műszaki szakértői tevékenység folytatásának időtartamát kell figyelembe venni. A tevékenység engedélyezése során szakmai gyakorlati időként a felsorolt tevékenységekből gyakorlati időt kell igazolni oly módon, hogy az előírt gyakorlati idő felének az első négy típus szerinti tartalmúnak kell lennie. Jelenleg a Magyar Építész Kamarával közösen kezdeményeztük, hogy ezt a gyakorlati időt magasépítési, mélyépítési, közlekedési, vízgazdálkodási építményekkel, és tájépítészeti létesítményekkel, építményekkel összefüggő táj- és kertépítészeti tevékenységgel kelljen igazolni.
A MÉK TKT tervezi a táj- és kertépítész műszaki ellenőri továbbképzés indítását, de kizárólag a névjegyzékbe vételre jogosult tájépítészeknek. Szó sincs arról - és nem is lehet a jogszabályi környezet miatt sem -, hogy ez a továbbképzés egyfajta átképzés lenne más szakterületek részére. A névjegyzékbe vételi beszámolóban szereplő műszaki ellenőri tevékenység ismeretanyag átadásáról lenne szó, és nem az alapokat képező tájépítész kompetenciák elsajátításról. A kamara nem foglalkozik képzéssel, csak továbbképzéssel. Mint az előbbi felsorolásból kiderült, sok tantárgy, sok félévi elvégzése hiányzik a kertészmérnökök diplomájából. Amennyiben lenne ilyen képzés, akkor azt csak az egyetem tudná létrehozni. Jelen esetben ez a lehetőség nem áll nyitva, és a nyitottság mellett a jogszabályi környezet miatt nincs is lehetőség erre. A MÉK szabályozza a tervezési tevékenységhez tartozó tervezési jogosultságok kiadását és az egyéb (pl.: táj- és kertépítész műszaki ellenőr; táj- és kertépítész szakértő) tevékenységekhez kötött névjegyzékbe vétel módját.
A kamarai, szakmai álláspontunk és a vonatkozó jogszabályi környezet alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a táj- és kertépítész műszaki ellenőri névjegyzékbe vételre kizárólag a jogszabályban meghatározott tájépítészeti végzettséggel rendelkezők jogosultak. Más kapcsolódó szakterületi végzettségnél, az egyetemi képzésben elsajátított ismeretanyag nem, vagy nem teljes mértékben fedi az ehhez a tevékenység gyakorláshoz szükségeseket. Jelen tevékenység alapja viszont a tájépítész végzettséggel és a többéves ezirányú szakmai tapasztalattal igazolható ismeret.
MÉK Táj- és Kertépítészeti Tagozat
elnöksége
Az e-mobilitás gyors terjedésével a hagyományos járművektől eltérő, az akkumulátorokból kiinduló tűzesetek is megjelentek. Ugyan a mai napig nem mutattak ki különbséget a hagyományos robbanómotoros meghajtású járművek és az elektromos járművek tűzkeletkezésének gyakorisága között, azonban egy elektromos járművek tüzeinek lefolyása alapvetően eltér a hagyományos meghajtású járművekétől.
Jellemző a tűz teljesítményének gyors növekedése mellett a rendkívül nehéz olthatóság, továbbá a tűzoltást követő újragyulladás, ami az akkumulátorok, illetve azok járműveken belüli elhelyezésének tűzvédelmi sajátosságaiból adódik. Építményeken belül, parkolóházakban a tűzoltás még nehezebben végezhető el, mert sűrűn álló járművek és szűk belső tér mellett a jelenleg ismert megoldások – tűzoltó takaró, vagy a jármű vízzel telített konténerbe emelése – nem alkalmazhatók. Mindezek miatt egy zárt garázsban bekövetkező elektromos autótűz esetében a tűz jelentős kiterjedésével kell számolni.
A gyors tűzfejlődés, az extrém magas hőmérséklet és a súlyosan mérgező füstgázok miatt a zárt garázsban tartózkodó személyek menekítése nem garantálható a jelenlegi tűzvédelmi szabályok betartása esetén. A zárt mélygarázsban bekövetkező elektromos autótűznek a magas hőmérséklet és a tűz kiterjedtsége miatt az épületszerkezetek jelentős károsodásával, sőt megsemmisülésével, az épület működésképtelenné, használhatatlanná válásával kell számolni. Ezen a téren már sajnos konkrét példák is rendelkezésre állnak. A zárt garázsokban történő elektromos autó tárolásnak és töltésnek aránytalanul nagy életvédelmi és anyagi kockázatai vannak. A szabályozási oldalon ezzel szemben, elsősorban az európai uniós normákhoz történő igazodás miatt olyan előírások születtek, amelyek kifejezetten előírják a zárt garázsok számára az elektromos autók befogadásának kötelezettségét és a töltőhelyek biztosítását.
Ez a technológia olyan gyors fejlődésben van, hogy az ezzel kapcsolatos biztonsági, tűzvédelmi, és egyéb előírások többéves lemaradásban vannak, ami megnehezíti a biztonságos használattal kapcsolatos ajánlások elkészítését. A nagyteljesítményű akkumulátor tüzek – különösen ideértve az elektromos járművek tüzeit - a jelenleg ismert módszerekkel nem vagy nagyon kis hatékonysággal olthatók el.
A tanulmány célja a fenti veszélyek részletes ismertetése mellett konkrét műszaki-tűzvédelmi javaslatok összegyűjtése az építész tervezők és a szakági tervezők – statikusok, tűzvédelmi tervezők, épületgépész és épületvillamossági tervezők, garázstechnológusok - számára.
A MÉK és az MMK Tűzvédelmi tagozatai által közösen készített tanulmány innen érhető el:
Elektromos_jarmuvek_tuzvedelme_tanulmany_221214_MEK_MMK.pdf
Budapest, 2023. január
1.Általános kérdések, elvek
Szükség van egy minden építési folyamatot átfogó és szabályozó, rövid, az építéssel foglalkozók számára jól érthető és kezelhető (nem csak jogászok által értelmezhető), tömör, egységes építési törvényre. Ennek érdekében:
Javasolt egy törvény alá vonni a mai Építési törvényt, a Településképi törvényt és az Örökségvédelmi törvénynek az épített örökségvédelemmel foglalkozó részét. A településképi védelem az építési folyamat előkészítésének és végrehajtásának egyik legfontosabb eleme, így e törvényben a helye. Az épített örökségünk védelme jórészt építési, vagy az építéssel összefüggő tevékenység, aminek folyamata az előkészítéstől a megvalósításig lényegében azonos egy új beruházási folyamattal. Az épített örökségünk nemcsak a műemlékeket és az egyéb védelemmel rendelkező építményeket kell, hogy jelentse, hanem minden értéket hordozó megvalósult épületét.
Az építési törvényben az elvek, követelmények, elvárások legyenek pontosan meghatározva, a részletszabályozások minden esetben kormányrendeletekbe, miniszteri rendeletekbe vagy kötelezően betartandó szakmai szabályokba kell foglalni. A törvény nem veszhet el a részletszabályozásban, minden ilyen törekvést ki kell venni és alacsonyabb rendű jogszabályokban szabályozni. Így lesz jól áttekinthető, érhető és használható hosszútávon, valamint így kerülhető el - a mai gyakorlattal ellentétben, - hogy bizonyos elemeket a törvény is és kormányrendelet is szabályoz.
Szükségszerű a kormányrendeletek számának csökkentése, összevonása. A kormányrendeleteket az építési tevékenység logikája szerint kell rendszerezni és felépíteni, hogy segítse az építési folyamatban résztvevők munkáját. Jelenleg egyes kérdések több rendeletben szétszórva, áttekinthetetlenül, sokszor vélt ellentmondásban találhatók meg. Nem lehet olyan szabályozás ami nem, vagy többféle módon értelmezhető.
Ne legyen minden jogszabályba foglalva. A szakmai szervezeteknek (kamaráknak) meg kell adni a jogot, hogy szakmagyakorlási szabályaikat meghatározzák. Azonban ez csak akkor lehet eredményes, ha ez mindenki számára - mint egy jogszabály- kötelező hatályú. Annak nincs értelme, hogy a kamara szabályozza pl. a terv műszaki tartalmát, amit a tagjának be kell tartania, de sem a megrendelője, sem az engedélyező hatóság, sem más szereplő ezt nem veszi figyelembe. A törvényben kell ennek kötelező érvényét rögzíteni. (Hasonlóan kell működnie, mint egy önkormányzati rendeletnek.)
A „kerettörvénnyel” szemben mindenképp elvárás, hogy csak olyan mélységig szabályozzon, amilyen mélységet egy törvénytől elvárunk, ami nem igényli azt, hogy folyamatosan változzon a törvény. A törvényt részletező kormányrendeletekkel szemben elvárás, hogy közérthetőek, minden érintett számára egyértelműek legyenek, minél kevesebb, de annál alaposabb rendeleteket kelljen alkalmaznunk. Minden olyan kérdést, amelyet igazából a szakma tud megválaszolni, meghatározni, azt a szakmai szervezetek hatáskörébe kell utalni azzal a megkötéssel, hogy a delegáló törvény biztosítsa ezek erejét is, azaz egy hatóság, vagy szakhatóság ne értelmezhessen saját szájíze szerint egy kamarai szabályzatot (pl. tervdokumentációk tartalmi követelményei), hanem számára az is olyan súlyú legyen, mint egy kormányrendelet, vagy törvény. Ez a struktúra tudja biztosítani a rendszer megfelelő rugalmasságát, ad lehetőséget arra, hogy a folyamatosan jelentkező új kihívásoknak is meg tudjanak felelni a jogszabályok és szabályzatok.
Ebben a jogszabályi hierarchiában biztosítható, hogy egy jól átlátható, logikusan felépített törvény hosszú ideig változatlan maradhat, a végrehajtásának lebontását szolgáló szabályok viszont az aktuális viszonyokhoz jobban igazíthatók, a rohamos szakmai, műszaki fejlődéshez a szakmai kamarák a szakmai szabályaikat, elvárásaikat naprakészen (pl. BIM fejlődése, elterjesztése) tudják kezelni.
Fontos szempont a jogi környezet kiszámíthatósága. Érjünk el végre valamilyen nyugvópontot, és ebben a feltételrendszerben tudjunk minél hosszabb ideig kiszámíthatóan dolgozni. A folyamatos paradigmaváltások miatti újratanulási folyamatok visszavetik az alkotó munkát, pedig mi építészek ezzel szeretünk foglalkozni, ezt várja el tőlünk a társadalom, és az ország vezetése egyaránt.
Mivel a törvények alapvetően a végrehajtási rendeletekre támaszkodnak a törvény szövegének véglegesítése előtt célszerű lenne a kapcsolódó végrehajtási rendeletek (legalább szakmai koncepció szintű) megalkotása is, csak így biztosítható a jogszabályok koherenciája. Ezzel összefüggésben a végrehajtási rendeletek a törvény hatályba lépésével együtt lépjenek hatályba, a megfelelő átmeneti szabályok megalkotásával és az átálláshoz szükséges felkészülési idő biztosításával.
A jogszabálynak azt a szemléletet kell sugallnia, hogy minden építés, minden épület az épített környezet, az épített örökség okán társadalmi kérdés, azaz közügy. Éppen ezért a jogszabály preambulumában fel kell hívni a figyelmet mindannyiunk közös felelősségére, legyünk, építtetők, hatóság, tervezők, kivitelezők vagy üzemeltetők, használók, hogy mindaz, amit egy beruházással, egy épülettel hátra hagyunk magunk után, az az egész társadalmat, mindannyiunkat minősít, meghatároz, éppen ezért súlyos felelősséggel tartozunk, hogy mi marad utánunk!
2.Tartalomjegyzék
Az építési „kerettörvény” tartalomjegyzékének a jelenlegi Étv. alapján célszerű megszületnie, a Magyar Építész Kamara ezen elv mentén adta meg téma és tartalomjegyzék javaslatát: a jelenlegi Étv. fejezeteit ki kell egészíteni az integrálni kívánt törvények megfelelő fejezeteivel, valamint a fentiek alapján szükségessé váló egyéb fejezetekkel. Véleményünk szerint elegendő jól alkalmazni az eddigi szakmai, jogalkotási tapasztalatokat, és kiegészíteni mindazzal, ami előremutató. Hiszen nem attól lesz valami jó, hogy elveti a korábbiakat, és új rendszert hoz létre, sokkal inkább attól, hogy értékeli a meglévő állapotot, kiszűri és elveti a hibás gyakorlatot, és helyette új, korszerű megoldásokkal helyettesíti azt.
Az építés minden esetben közügy. Javasolt minden építési tevékenységnél az építés mérete, földrajzi, vagy társadalmi jelentősége, örökségvédelmi értéke stb. jellemzőktől függő és mértékű társadalmi kontroll. Ennek olyan mértékűnek és jellegűnek kell lennie, hogy biztosítani tudja a köz érdekét. Az építészeti minőség, településkép kérdésében a főépítészi rendszer, tervtanács, műszaki és szabályozási kérdésekben a szakhatóságok és hatóságok, megvalósítás kérdésében az építésfelügyelet. Ennek a rendszerét úgy kell felépíteni, hogy arányos és hatékony legyen, ne legyen átfedés és ne legyen túlszabályozott.
3.Fogalomtár
Elengedhetetlen egy fogalomtár létrehozása. Ez ne csak az adott jogszabályban szereplő építéssel kapcsolatos fogalmakat tartalmazza, hanem a teljes építéssel kapcsolatos jogszabályi halmazban szereplő minden fogalmat. Nem járható, és biztosan megváltoztatandó az a mai gyakorlat, hogy minden kormányrendelet próbál néhány fogalmat értelmezni több kisebb sikerrel úgy, hogy ezek közül már több más jogszabályban is értelmezésre kerültek, sok esetben más értelemmel.
4.Feladatok, jogok, felelősségek
Indokolt meghatározni, hogy mi az állam, az önkormányzatok és egyéb szereplők, tulajdonosok (jogi és természetes személyek) kötelezettsége, joga és felelőssége. A három követelménynek mindig együtt kell szerepelnie, ha egy is kimarad, nem működik. A kötelezettségek közé kell sorolni a használat, tartósság stb. alapvető követelményeken kívül a fenntarthatóságot, karbantarthatóságot.
Meg kell határozni a szándék megfogalmazásától a megvalósult beruházás élettartamának végéig tartó építési folyamat összes szereplőjének feladatát, jogát, kötelességét és felelősségét. Ez vonatkozik a beruházóra, a hatóságokra, a tervezőre, a kivitelezőre, és az üzemeltetőre egyaránt. Ennek jó alapja lehet a korábban a MÉK-MMK-ÉVOSZ által elkészített Beruházási Folyamatok Rendszere, valamint a Tervezői Szolgáltatások rendszere című anyag. Ezt a kérdést a beruházási kerettörvény is érinti, illetve az abban szabályozott és felállítani kívánt Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács feladatává teszi az állami beruházások kapcsán kidolgozandó rendszert. Mivel ezt a kérdést minden beruházás esetében szabályozni szükséges, ezért a 2 törvényt összehangolva kell meghatározni, és megválaszolni az említett kérdéseket.
Ezzel egyidejűleg lehet a díjszámítási ajánlást rendeletbe foglalni, ezáltal rendezett viszonyokat teremteni.
Fontos lenne legalább állami és önkormányzati beruházásoknál kötelezővé tenni a tervellenőr részvételét az építési folyamatba.
A Tervezői Szolgáltatások rendszerében rögzíteni kell a tervezővel, illetve a tervezési folyamat és az ahhoz tartozó tervdokumentáció egyes fázisaival szemben támasztott követelményeket, hozzárendelve az ehhez szükséges időbeli és anyagi feltételek biztosításának szükségességét.
Fontos a generáltervezői szerep kötelező visszaállítása, jogszabályi szabályozása. Pontosan definiálni kell irányító, összefogó („karmesteri”) szerepét, meg kell határozni kötelezettségét, jogait, felelősségét. Javasolt, hogy a tervező építész kötelezően vegyen részt az általa tervezett épület tervezői művezetésében, ennek megfelelően értékhatártól függetlenül kötelezővé kell tenni a tervezői művezetést.
Javasolt, hogy a tervező építész visszakapja a teljes folyamatban az irányító, ellenőrző szerepét az általa tervezett épület megvalósítási folyamatában. Több európai országban gyakorlat, hogy nincs kivitelezői számla kifizetés építész jóváhagyás nélkül. Legalább a kivitelezés főbb lépcsőinél szükséges legyen tervezői nyilatkozat, használatba vételre ne jusson addig az épület, amíg a tervező nem nyilatkozik, hogy az épület a terveknek megfelelően valósult meg. A kivitelezés során tervtől eltérni még a kis részletekben se lehessen tervezői hozzájárulás nélkül.
5.Szabályozás
A szabályozásnak egyértelműnek és egymásra épülőnek kell lennie. Egyértelműen meg kell határozni, hogy meddig terjedhet egy önkormányzat szabályozási lehetősége, és hol vannak a magasabb rendű szabályozások határai. Ezt a hierarchikus rendszert egyik szereplő sem hághatja át. Biztosítani kell a szabályozás megfelelő rugalmasságát, az adott szabályozásban résztvevők szakmai hozzáértésének megfelelő szabadságot kell beépíteni a rendszerbe, amely ugyanakkor nem eredményezhet jogbizonytalanságot. Fontos annak az alapelvnek a biztosítása, hogy a helyi közösséget, az önkormányzatot érintő döntések, szabályozások helyben születhessenek meg, ugyanakkor illeszkedjenek a nagy egészbe, és megfeleljenek nemcsak a helyi, hanem az össztársadalmi érdekeknek is.
Törekedni kell arra, hogy minél kevesebb kivételes szituációt, lehetőséget engedélyezzen a jogszabály. Érthető, és elfogadható kormányzati törekvés, hogy bizonyos, nemzetgazdasági szempontból kiemelt fontosságú beruházások esetében különleges szabályokat alkalmazzon a jogalkotó, ugyanakkor ennek felhígítása, a ténylegesen nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásoktól eltérő, egyéb érdekek mentén megjelenő kivételek alkalmazása az eredeti szándékot gyengíti. A jogszabálynak szigorúan szabályoznia kell, hogy mely esetekre terjedhet ki a kivétel szabálya, és ilyen esetekben hogyan, milyen eszközökkel érvényesíthető a helyi érdek, hogyan hozhatók egyensúlyba a helyi és a nemzetgazdasági szempontok. Egyik érdek sem írhatja felül a másikat!
Javasolt kiépíteni az ellenőrzés rendszerét minden területen és a tevékenység minden szintjén. Ami nem ellenőrizhető és nem szankcionálható, az nem lesz végrehajtva.
Óvakodni kell a túlszabályozástól. Szabályozni lehet eljárásrendet, műszaki kérdéseket, hatósági ügyintézést, peremfeltételeket stb., de nem lehet szabályokba foglalni az építészeti, településképi minőséget. Ha minden szabály betartásra kerül, az akkor sem biztosítéka az építészeti minőségnek. Ezért teret kell hagyni az építészeti minőség megvalósíthatósága érdekében bizonyos szabályok alóli felmentéshez.
6.Hatósági munka, hatósági rendszer
Gyors és ügyfélközpontú hatósági, szakhatósági rendszer létrehozása a cél.
Az építési hatóságok egységes jogalkalmazása alapvető fontosságú. Jelenleg sem az egyes építési hatóságok, sem a főépítészek, tervtanácsok egységes jogértelmezése -jogalkalmazása nem valósul meg. Szükségesnek látjuk az építési hatóságok országosan egységes koordinálását, szakmai iránymutatást, rendszeres egyeztetést a folyamatosan felmerülő kérdésekben. A mai napig tisztázatlan, hogy miben, milyen joghatású iratot adhat az építtető (beruházó), vagy tervező számára a hatóság (engedélyező, építésfelügyeleti) a főépítész és a szakmai kamara. Ezt a feladat és hatáskört is a törvényben kell rendezni.
Pontosan szabályozni kell az egyes eljárásokba bevonandó szakhatóságok körét, szerepét, jogait és felelősségét. Meg kell akadályozni, hogy egyes szakhatóságok olyan mértékben uralják el az eljárást, hogy az sok esetben az épített környezet kárára is történjen (pl. katasztrófavédelem). Biztosítva minden jogszabály betartatását, az élet- és vagyonvédelem elsőrendűségét, rugalmasabb hatósági rendszert kell kiépíteni, és jogszabályokkal szabályozni, biztosítva a mérlegelés lehetőségét olyan esetekben, amelyre nincs egyértelmű és konkrét előírás.
Egyértelműen szabályozni kell a különböző eljárások során benyújtandó dokumentációk műszaki tartalmát, törekedve arra, hogy csak az eljárás lefolytatásához, az elbíráláshoz szükséges dokumentációt kelljen benyújtani. Ezen szabályzatok kidolgozását a szakmai szervezetekre kell delegálni azzal, hogy ezek tartalma kötelező érvényű minden szereplő számára.
A tájépítészeti alkotások jelenleg nem építési engedély kötelesek. Javasoljuk ennek visszaállítását.
Felül kell vizsgálni az egyszerű bejelentéssel kapcsolatos szabályozást, az elmúlt időszak tapasztalatai alapján. Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy elkerülhetőek legyenek azok a jogviták, amelyek abból fakadnak, hogy az ellenőrző hatóság (építésfelügyelet) csak a beruházás későbbi, vagy rosszabb esetben végső fázisában ellenőrzi a tevékenységet, és fed fel esetleges hiányosságokat, amelyek abban a fázisban már olyan súlyú kárt jelenthetnek az érintetteknek, amik a beruházás ellehetetlenülését, egy család, vagy egy tervező tönkremenetelét jelenthetik. A probléma kezelésének átmeneti megoldása lehet az ellenőrző hatóság megerősítése, az ellenőrzési kapacitásának növelése.
Javasoljuk az építésigazgatás speciális jellegére való tekintettel fellebbezés lehetőségének biztosítását. A tapasztalat azt mutatja, hogy az évekig tartó bírósági eljárások miatt egy építéshatósági elutasítás ma egyet jelent egy tervezett beruházás meghiúsulásával.
Az építési engedély kérelem szüneteltetését legyen elég, ha a megrendelő/tulajdonos vagy meghatalmazottja kérvényezi, ne tekintsék ilyen esetben ügyfélnek az összes szomszédos ingatlan tulajdonosát. Jelenleg a szüneteltetést a szomszédoknak (es minden más ügyfélnek, kivétel nélkül) is hozzá kell járulni, ami teljesen életszerűtlen, és teljesíthetetlen feltétel.
Tervezői és a kivitelezési tevékenység minőségére és hatékonyságára is kedvező hatással lenne a jogbiztonság javítása. Az építtetők jogkövető magatartását (az szabálytalan építkezések számának csökkenését) mindenképpen elősegítené az építésügyi bírság mértékének és a kiszámolási rendjének olyan életszerűbb (igazságosabb) szabályozása, ami a tényleges (adott esetben szakértő által meghatározott) építményértéket veszi figyelembe. Ez természetesen településenként, épületenként eltérő mértéket is adhat, ami reálisabbá teszi a folyamatot.
Az engedélyezési folyamatban áttekinthető rendet kell teremteni. Még egy gyakorlott tervezőnek, de gyakran még az engedélyező hatóságnak is gondot jelent, főleg épületek átépítésénél, hogy az adott esetekben mely engedélyezési eljárást kell lefolytatni. Ezek az eljárási szabályok a jogszabályokban szétszórva, gyakran átfedésekkel szerepelnek, áttekinthetetlenek.
Javasolt ezt egységesen kezelni, egy összefoglaló táblázatban, mátrixban bemutatni, függetlenül attól, hogy az épület új építésű, vagy rekonstrukció, függetlenül attól, hogy milyen településen, vagy védett városrészben van, függetlenül az épület funkciójától vagy méretétől, függetlenül attól, hogy az épület műemlék, vagy egyéb védettséggel rendelkezik. Ebben a mátrixban be kell mutatni, hogy mely esetben kell településképi engedély, mely esetben építési engedély, mely esetben örökségvédelmi bejelentés, örökségvédelmi engedély stb.
Minden eljárásnál meg kell határozni, hogy az eljárást milyen egyéb cselekményeknek kell megelőzni, pl. főépítészi konzultáció, tervtanács, szakhatósági konzultációk. Felül kell vizsgálni a szakhatóságok szükségességét. Pontosan meg kell határozni mely esetekben szükséges részvételük az eljárásban, az eljárási idejüket jelentősen csökkenteni kell.
7.Szakmai kontroll - főépítészi rendszer, tervtanács
Meg kell erősíteni a főépítészi rendszert. El kell érni, hogy minden településnek legyen vagy önálló vagy közös főépítésze. Biztosítani szükséges a főépítészi munka elismertségét az önkormányzati rendszerben. A főépítészi munka előfeltétele kell legyen a kamarai tagság, biztosítva ezáltal a főépítészek feletti szakmai kontrollt, főépítészi tagozat létrehozásával pedig olyan szakmai fórum kialakulását, ahol a főépítészek a rájuk egységesen vonatkozó szabályzókkal kapcsolatos közös véleményüket is meg tudják fogalmazni.
A törvényben pontosítani kell a főépítészek tervezői tevékenységének alapvető feltételeit. A részletekről külön jogszabályban és a MÉK Etikai-fegyelmi szabályzatában kell rendelkezni.
Szükséges a tervtanácsi rendszer hierarchiájának pontos felépítése. Pontosan definiálni kell, hogy egy épület méret, funkció, védettség stb. szerint melyik tervtanácshoz tartozik. Feltétlenül el kell kerülni az átfedéseket, hogy egy tervet több tervtanács is véleményezhessen (pl. települési főépítészi és világörökségi tervtanácsok), vagy még rosszabb, kötelező legyen ez. Három szint meghatározása szükséges: települési tervtanács, területi tervtanács és országos építészeti tervtanács. Az épület esetleges védelme esetén ezekhez a tervtanácsokhoz kell esetenként a megfelelő szakembert delegálni.
A tervtanácsi vélemény betartását kötelezővé kell tenni (ne csak javaslat legyen), viszont a települési és a területi tervtanácsok véleményével szemben kifogással lehessen élni. A kifogásban foglaltakat az országos állami főépítészi tervtanács véleményezi.
Javasolt szabályozni, hogy milyen jogosultság és szakmai gyakorlat szükséges az egyes tervtanácsi szerepkörök ellátásához.
A szabályozási tervek jóváhagyása során nagyobb szerepet kell kapniuk a tervtanácsoknak.
8.A tervpályázatok rendszere
A tervpályázat a munkába adás folyamatának alapvető eleme, ezért a két téma nem választható el egymástól.
A tervpályázatok rendszerét alapvetően felül kell vizsgálni, és az aktuális, illetve prognosztizálható viszonyokhoz kell illeszteni. Ki kell bővíteni a tervpályázati formák körét, biztosítani kell az egyszerűsített tervpályázatok, a meghívásos tervpályázatok, a névaláírásos tervpályázatok és a többfordulós tervpályázatok szabad választási lehetőségét. Pontosan szabályozni kell, hogy mely tervpályázati formához milyen tartalmi követelmények társíthatók, elkerülendő a felesleges munkarészek készítésének megkövetelését. Meg kell teremteni a törvényi feltételeit annak, hogy a tervpályázat nyertese részt vehessen a további tervezési munkában, és az építészeti minőség ne legyen alacsonyabb rendű szempont, mint a tervezési díj.
9.A településfejlesztés és településrendezés
A településfejlesztés helyi közügy, helyben biztosítandó közfeladat (Mötv. 13. § (1) bekezdés). Minden önkormányzatnak rendelkeznie kell hosszú-, közép- és rövid távú koncepcióval, stratégiával és programmal, melyeket döntéseinél érvényesítenie kell. A megfeleltetést minden önkormányzati döntésnél igazolni kell. Ezen elvet a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások esetén a közös érdek megtalálása érdekében legalább a párbeszéd szintjén kelljen biztosítani.
Az önkormányzat az épített környezet, a település tervszerű alakítása és védelme érdekében végzett településrendezési feladatát tovább javasolt egyszerűsíteni. Javasolt itt is azt az elvet kell követni, hogy minden, ami a helyi építésszabályozással kapcsolatos egy szabályzatban legyen. Egy település, egy szabályzat. Javasolt, hogy a helyi építési szabályzat egyszerű, áttekinthető, érthető legyen.
Vissza kell állítani a településképi eljárásnál a polgármesteri vélemény kötelező érvényesítését. Fenti javaslattal egyidejűleg a főépítészek szakmai konzultációjának kötelező figyelembevétele javasolt a jelenlegi, de átalakításra szoruló egyszerűsített bejelentési eljárásnál is. A településképet rontó állapotok, beavatkozások elleni fellépés nem eléggé hatékonyak. Sokkal egyértelműbb és szigorúbb szabályozás szükséges.
10.Zöldterületek, zöldfelületek
A jogszabálynak ki kell térnie a zöldfelületi szabályozás kérdéseire, legyenek azok egy adott ingatlan zöldfelületével, vagy a közösségi zöldfelületekkel kapcsolatos kérdések. Az súlyos hiányossága a jelenleg érvényben lévő OTÉK-nak, hogy a fa kifejezéssel összesen 1 helyen találkozunk, a parkolók között biztosítandó fák esetében.
Nem szabályozott települési szinten a zöldfelületi rendszer tartalma. Nagyon kevés figyelem fordítódik mind területi, mind pedig települési szinten a zöldfelületekre, zöldterületekre. Az új jogszabályokban kiemelt szerepet kell kapjon ez a szakterület.
Nem szabályozott kellő fontossággal és pontossággal a közterületek kialakítása, használata. Pedig a települési szintű élet ezeken a tereken zajlik.
A lokális vízmegtartás és a zöldfelületek klímajavító szerepkörének erősítése elengedhetetlen.
A csapadékvíz helyben tartásának (pl.: szikkasztás, esőkertek, szivacsváros, tetőkertek, zöldfalak) keretjellegű szabályainak megalkotása szükséges.
Zöldfelületi kiemelt értékek védelme érdekében keretjelleggel meghatározott védelmi kategóriák felállítása szükséges (idős, nevezetes fák, történeti és városszerkezeti jelentőségű fasorok, történeti kertek és parkok, gyűjteményes kertek, arborétumok, egyedi tájértékek) mindazokra a zöldfelületi értékekre, amelyek a természetvédelem klasszikus kategóriáiba nem férnek bele, de települési kultúrtörténeti értéket képviselnek.
A hatályban lévő biológia aktivitás számítás nem éri el célját. Új, hatékony eszköz szükséges a zöldfelületek védelme érdekében. Alkalmazását javasoljuk nem csak az új beépítésre szánt területeknél, hanem a beépítésre szánt területek közötti övezeti átsorolásakor is. Valamilyen formában a növényzet tényleges „biológiai aktivitását” kell figyelembe venni, amely nem kizárólag a területfelhasználástól, illetve az építési övezeti besorolástól függ.
Termőföld kivonások visszaszorítása érdekében külföldi mintára kezdeményezzük a talajlezárási díj bevezetését, mely a szabad talajfelszín csökkenését lenne hivatott visszaszorítani az építési munkák során.
A zöldterületek digitális nyilvántartása, az aktivitási értékek naprakészsége elérendő cél kell legyen, melyre ösztönözni kell a településeket.
11.Nyilvántartások
Fontos azon digitális felületek meghatározása, nevesítése, biztosítása, amelyeken a beruházási folyamatokhoz szükséges adatbázisok elérhetőek. Ennek kiemelt eleme a települési szabályozási tervek „naprakész” állapotának elérhetősége. Fontos lenne jogszabályban szabályozni, hogy milyen terveket kell elérhetővé tenni a „jogalkalmazók” (állampolgárok, tervezők, hatóságok, stb.) számára időben visszakereshető módon. Rögzíteni szükséges azt is, hogyan kerül szankcionálásra ennek elmulasztása.
Fontos lenne jogszabályban deklarálni, hogy a településrendezési eszközök kihirdetésének mi az egyetlen autentikus forrása, mert jelenleg teljes káosz mutatkozik ezen a területen. Célszerű lenne jogforrásként a Nemzeti Jogszabálytár www.njt.hu oldalán szereplő önkormányzati rendeletek tárát megjelölni. Ez lehetne az az egységes jogforrás, amelyet a beruházási folyamat minden szereplője - a fejlesztők, a tervezők és az építési hatóság is - figyelembe kellene vegyen a munkája során.
Készüljön nyilvántartás a zöldfelületek paramétereinek folyamatos detektálására (ne fogyjanak el az gazdasági- és lakóterületeken néhány év alatt teljesen a kötelező zöldek) és az engedély nélkül megvalósuló épületek regisztrálására (ne 10 év után derüljön ki, amikor már nem lehet mit tenni).
A törvény rendelkezzen a tervezés során felhasználandó adatok és a tervezést elősegítő rendszerek tekintetében az elektronikus felületek biztosításáról és az azon elérhető adatok közhitelességéről és naprakészségéről.
Meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy a területi építész kamarák kijelölt képviselői meghatározott keretek között betekintési jogot kapjanak az engedélyezési eljárások ÉTDR felületébe annak érdekében, hogy a tervdokumentációk minősége ellenőrizhető legyen. Ez a lehetőség mind a jogalkotók, építési hatóságok, mind a társadalmi szereplők, építtetők, mind pedig az építészek érdekeit is szolgálja, hiszen egyetlen célja a minőségellenőrzés, a minél teljesebb, a jogszabályoknak minél inkább megfelelőbb tervdokumentációk szolgáltatásának kikényszerítése.
12.Digitalizáció
Elengedhetetlen a BIM körültekintő szabályozása. Pontos feltételeket kell szabni, hogy milyen esetekben indokolt a BIM alkalmazása, mikor milyen szintű BIM alkalmazás indokolt. Az építész irodák ellehetetlenülésének megakadályozására fontos annak jogszabályi rögzítése, hogy az Open BIM rendszerek alkalmazásával kielégíthetők az ezzel kapcsolatos követelmények.
13.Napjaink kihívásai
Ugyancsak hangsúlyos eleme kell legyen az új szabályozásnak a megújuló energiák kérdése. Ez részben vonatkozik az ezzel kapcsolatos beruházások szabályozási kérdéseire, másrészt a mindenféle beruházások során alkalmazott megújuló energiák alkalmazási feltételeire, legyenek azok tetőn elhelyezett napelemek, hőszivattyúk, vagy bármi más gépészeti vagy elektromos berendezés alkalmazási, elhelyezési kérdései.
Az energiafelhasználás optimalizálása mellett elengedhetetlen a műemléki épületekhez ajánlások megfogalmazása. A műemléki épületek és műemléki területeken folyó energetikai beruházások korlátok közé szorítása a műemléki szempontok védelmében esetenként elengedhetetlen.
14.Magyar Építész Kamara Témajegyzék/Tartalomjegyzék 2022.11.07. (lsd alább)
Kelt: Budapest, 2022.11.12.
Hajnóczi Péter
MÉK elnök
|
Magyar Építész Kamara Témajegyzék/Tartalomjegyzék |
|
|---|---|
|
ELSŐ RÉSZ |
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁNAK ÉS VÉDELMÉNEK FELADATAI |
|
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK |
|
alcímek |
|
|
FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK, EGYSÉGES FOGALOMTÁR |
|
AZ ÁLLAM, AZ ÖNKORMÁNYZAT, A SZAKMAI KAMARÁK ÉS AZ ÁLLAMPOLGÁROK FELADATAI ÉS FELELŐSSÉGE |
|
alcímek |
|
|
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZETTEL KAPCSOLATOS NYILVÁNTARTÁSOK |
|
alcímek |
|
|
MÁSODIK RÉSZ |
A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET ALAKÍTÁSA |
|
TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS, TELEPÜLÉSRENDEZÉS, TELEPÜLÉSKÉPVÉDELEM |
|
alcímek |
|
|
A FŐÉPÍTÉSZI RENDSZER ÉS A TERVTANÁCS |
|
alcímek |
|
|
A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK ÉRVÉNYRE JUTTATÁSA |
|
alcímek |
|
|
A KÖRNYEZETI-, TERMÉSZETI- ÉS TÁJI ÉRTÉKEK ÉS AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET KAPCSOLATA |
|
alcímek |
|
|
A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSULÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK |
|
alcímek |
|
|
HARMADIK RÉSZ |
MŰEMLÉKVÉDELEM ÉS AZ EMLÉKHELYEK VÉDELME |
|
A MŰEMLÉKVÉDELEM FELADATAI |
|
alcímek |
|
|
A MŰEMLÉKVÉDELEM SAJÁTOS TÁRGYAI |
|
alcímek |
|
|
A VÉDETT MŰEMLÉKI ÉRTÉKEK MEGŐRZÉSE |
|
alcímek |
|
|
AZ EMLÉKHELYEK VÉDELME |
|
alcímek |
|
|
AZ ÖRÖKSÉGVÉDELEM EGYÉB FELADATAI |
|
|
|
|
NEGYEDIK RÉSZ |
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ALAKÍTÁSÁNAK TERVEZÉSE |
|
AZ ÉPÍTMÉNYEKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK |
|
alcímek |
|
|
A TERVEZÉS ÉS A SZAKÉRTÉS |
|
alcímek |
|
|
A TERVEZTETÉS, TERVPÁLYÁZAT, MUNKÁBA ADÁS |
|
alcímek |
|
|
ÖTÖDIK RÉSZ |
AZ ÉPÍTÉSSEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK |
|
ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ENGEDÉLYHEZ NEM KÖTÖTT ELJÁRÁSOK |
|
alcímek |
|
|
ÉPÍTÉSÜGYI HATÓSÁGI ENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT ELJÁRÁSOK |
|
alcímek |
|
|
ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÓSÁGI FELADATOK ÉS ELJÁRÁSOK |
|
alcímek |
|
|
HATODIK RÉSZ |
AZ ÉPÍTÉSI FOLYAMAT SZABÁLYOZÁSA |
|
AZ ÉPÍTÉS |
|
alcímek |
|
|
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZETTEL KAPCSOLATOS HATÓSÁGI KÖTELEZÉS, SZABÁLYTALAN TEVÉKENYSÉGEK |
|
alcímek |
|
|
HETEDIK RÉSZ |
AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET FENNTARTÁSA |
|
|
|
NYOLCADIK RÉSZ |
OKTATÁS, KÉPZÉS, KUTATÁS, ELISMERÉS |
|
|
|
KILENCEDIK RÉSZ |
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK |
|
|
Tájékoztatunk mindenkit, hogy 2022. december 1. napját követően új pályázat benyújtására nincs mód, így előre nem igényelhető továbbképzési pont 2023-ban megrendezésre kerülő továbbképzésre. A kérelmeket kizárólag az új felületen keresztül lehet majd beküldeni a 2023. január elején bevezetésre kerülő rendszeren keresztül.
Addig szíves türelmüket kérjük!
Online Továbbképzési Információs Rendszer http://otir.mek.hu
Az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény tervezetének társadalmi egyeztetési anyaga az alábbi linken keresztül érhető el: https://kormany.hu/dokumentumtar/allami-epitesi-beruhazasok-rendjerol-szolo-torveny
A Magyar Építész Kamara a területi építész kamarák és a szakmai tagozatok véleményét kikérve és azokat beépítve részletes véleményt állított össze a törvénytervezettel kapcsolatban, melyet a társadalmi egyeztetés keretében megküldött az Építési és Közlekedési Minisztérium részére.
A jogalkotó a társadalmi egyeztetés keretében érkezett vélemények beérkezését követően dönt azok törvénytervezetbe történő beépítéséről.
A MÉK elnöksége a szakmai vélemény megküldésével egyidőben egyeztetést kezdeményezett a tárcával a véleményben szereplő fő témák megbeszélése céljából.
A szakmai véleményt tájékoztatásul az alábbiakban tesszük közzé:
A 2023. január 13-án véleményezés céljából eljuttatott az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény tervezetére vonatkozóan a területi építész kamarák és a MÉK tagozatainak bevonásával a MÉK Elnöksége az alábbi észrevételeket teszi:
Preambulum:
A Magyar Építész Kamara a törvényhez adott javaslataiban, Miniszter úrral történt június 8-i konzultáció alkalmával is kifejezte elkötelezettségét a társadalom építészeti, környezetalakítási, településfejlesztési feladatainak minőségi, a nemzet kulturális értékeit gyarapító szándékok iránt. Az országépítés, revitalizáció és fejlesztés aktív és felelős résztvevői kívánunk lenni. Célunk minden tekintetben a „műegész”, a környezetbe illő, a vitruviusi, évezredes alapértékeket megtestesítő, a helyi értékeket, a korszerű elveket és gyakorlatot alkalmazó építészet és környezetalakítás segítése, a sok szereplős folyamat részesei lenni, minél magasabb minőséget, kulturális értéket létrehozó alkotásokkal betölteni közösségi, társadalmi szakmai szerepünket.
A Törvényhez tett javaslatainkban, véleményünkben az építész – mint a megvalósítási folyamatban sajátos, a kulturális értéket teremtő – szerepének, képességeinek kifejtését akadályozó, csorbító elemekre és a megítélésünk szerinti ellentmondásokra, pontosításokra kívánunk rámutatni.
Szavainkból az aggodalom is szól, mert a mérnök/művész szellemi vezető szerepének csorbítása, az építés összetett, sok területet átfogó folyamatában az egyes részfeladatokat a hasznosan ellátó szereplők nem megfelelő pozicionálása a folyamatot szétzilálhatják, parciális elvek szerintivé tehetik az egységes tartalmat.
Mi, építészek, urbanisták, tájépítészek és belsőépítészek, szakemberek munkánkat a társadalom, a nemzet szolgálatában felelősségvállalással végezzük és partnerek kívánunk lenni egy olyan átlátható építési rendszer kialakításában, amely a feladatellátás, hatáskör és felelősség rendszerét egységként kezeli és határozza meg.
Véleményünket – ezen elvek mentén – rögzítjük, az áttekinthetőség miatt a Törvény paragrafusainak sorrendjében.
I. Fejezet
1. Alapelvek
-
2. A törvény célja
-
3. A törvény hatálya
A 3. § szövegezése alapján nem egyértelmű, hogy a törvény hatálya az új épületekkel kapcsolatos beruházásokra, vagy a meglévő építmények felújítására is vonatkozik-e
(pl. kastélyprogramok stb.). Szükségesnek látjuk ennek egyértelmű tisztázását.
4. Értelmező rendelkezések
Elvben méltányolható az 5.§-ban megjelenő „legkisebb költség elve” ugyanakkor ez az a mindenre alkalmazható fogalom, mellyel bármely architektúrát meg lehet fosztani kulturális tartalmától, hisz, ha részekre bontjuk az egységes művet, számos eleménél kimutatható lehet az elvnek ellentmondó megoldás. Ugyanakkor a műegész összefüggései, kulturális üzenete társadalmilag (mind használat, mind identitás erősítő és fenntartó értelemben) hasznos. Nem kérdéses, hogy a megfogalmazott elvet szem előtt kell tartani, de ennek nem szabad olyan eszköznek lennie, mely veszélyezteti a mű értékeit, egységét
II. Fejezet
5. Az állami építési beruházások típusai és szakaszai
- A 7. §-ban a tenderterv fogalma pontosítandó. Az előzetes egyeztetések alkalmával üdvözöltük azt a kormányzati törekvést, hogy a kivitelezés közbeszerzési eljárása csak kiviteli tervek alapján fog történni, ez a tervfajta kikerült a magasépítési fogalomkörből és csak a vonalas infrastruktúra beruházásoknál alkalmazható. Javasoljuk a (2) bc) pont egyértelműsítését ennek szellemében.
- Ez a probléma megjelenik a 39. § (2) bekezdésében is, az ott meghatározott definíció téves, nem teljesíthető. Nem lehet az építési engedélyezési dokumentáció alapján munkanemekre bontott tételes költségvetést készíteni.
6. Az állami építési beruházások szereplői
- 10. § (2) Szükségesnek látjuk, hogy a költséginformációs rendszer ne csak az állami beruházások költségadatait tartalmazza.
- 11. § (7) Mi az ügymenet, ha nem történik meg a koncepcióterv elfogadása? A koncepciótervet - általános szabályként a javaslat tervpályázat útján kívánja kiválasztani, a miniszter által kijelölt elnökkel. Döntését felülírhatja a monitoring bizottság? Milyen szempontok szerint dönt a monitoring bizottság? A teljesítés elfogadásáról dönt vagy a további tervezési feladatok folytatásáról? A rendelkezés ellentétes lehet a tv. javaslat azon rendelkezésével, miszerint a teljes tervezési feladatot egyben kell megrendelni. A tervezők számára nagyon nagy kockázatot jelent, ha a koncepciótervezés fázisát követően leállhat a tervezés. Aggályos, hogy ez magas költségvonzatot eredményez, illetve kevés tervező fog pályázni a feladatok ellátására. Közbeszerzési szempontból a tervezési szerződés ebben az esetben gyakorlatilag csak keretmegállapodásos formában valósulhat meg, hiszen a teljes mennyiség megrendelésétől ebben az esetben lehet csak eltekinteni.
- 13. § (2) Az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács tagjainak felsorolásából kimaradt a Magyar Művészeti Akadémia. Javasoljuk a felvételét, szerepe pontosan a beruházások kulturális tartalmának, a helyidentitást erősítő impulzusok segítése.
- 15. § (1) Nem világos a tv. javaslatból, de úgy tűnik, hogy a projektvezetőnek nem kell állami alkalmazottnak lennie. Ugyanakkor a beruházás folyamatában a független szakmák képviselőit elsősorban munkaviszonyban szeretnék foglalkoztatni, a projektvezető, aki az építtető teljes körű képviselője pedig nem szükséges munkaviszonyban foglalkoztatni. Milyen képesítési elvárások és gyakorlati tapasztalat szükséges egy állami építési beruházás projektvezetőjének? A teljes folyamat irányítása az ő kezében van, anélkül, hogy részletezett szakmai követelmények megfogalmazása vele szemben megtörtént volna a tervezetben. Fontos lenne definiálni, mit jelent a teljes építési folyamat irányítása.
- 16. § Lebonyolító alatt vélhetően beruházáslebonyolítót ért a tv. javaslat. Fontos elhatárolni a beruházáslebonyolító és a projektvezető feladatait, felelősségeit. A javaslat szerint a beruházáslebonyolító, a tervellenőr és a költségszakértő fő szabály szerint állami alkalmazott. Ezzel szemben, a korábban már említett projektvezető, nem kötelezően az. Az üzemeltető bevonása az előkészítési szakaszba nem feltétlenül megvalósítható, hiszen nem minden esetben, előre, az előkészítés során meghatározható állami üzemeltető üzemelteti az elkészült beruházást. Adott esetben, közbeszerzési versenyben kiválasztott, magán üzemeltető hatékonyabban tud üzemeltetni, ugyanakkor az előkészítési szakaszban a kiléte még nem ismert.
- 16. § (1) g) Műemléki védettség esetén a magasépítési műszaki ellenőr és műszaki vezető műemlékvédelmi speciális minősítéssel kell, hogy rendelkezzen (ME-É-M , MV-É-M)
- 17. § A keretprogramban szereplő költségbecslés alapján az uniós közbeszerzési értékhatárt meg nem haladó becsült értékű állami építési beruházás esetén a lebonyolító feladatait a műszaki ellenőr is elláthatja.
Fontosnak tartjuk, hogy a tervezett jogszabály a műszaki ellenőrök széles körű jogosultságát legalább felsőfokú végzettséghez - okleveles építészmérnök titulushoz - kösse. Ennek megfelelően a javaslatunk: "a lebonyolító feladatait felsőfokú végzettségű műszaki ellenőr is elláthatja."
- 18. § (2) Elsősorban a Ptk., majd ezt követően a tv. javaslatban hivatkozott ágazati jogszabályok tartalmazzák a tervezői felelősséget. A Ptk. és a mögöttes joggyakorlat nagyon magas szintű tervezői, hibás teljesítésért fennálló felelősséget, állapít meg. Ehhez képest a tv. javaslat további felelősséget állapít meg a tervezővel szemben, gyakran nem átlátható követelményekkel, illetve van, ahol ismétli az alapul fekvő jogszabályok rendelkezéseit. A 18. § (2) b) pont kiegészítendő azzal, hogy a tervező kizárólag az általa készített, kapcsolódó dokumentumokért felel. A tv. javaslat egésze koncepciótervről rendelkezik, anélkül, hogy annak tartalmi követelményeit, definícióját megállapítaná. Nem szól viszont vázlattervről. Jelenleg a kamarai dokumentumokon kívül sem a koncepció-sem a vázlatterv pontos definíciója jogszabály szinten nem szerepel. A d) pontban szereplő felelősség már részben a kivitelezői felelősség körébe tartozhat. A használható, üzemeltethető, karbantartható nagyban múlik a kivitelező tevékenységén is. A tv. javaslatban később szereplő, költségtúllépés esetén a tervezői fegyelmi felelősséget megállapító rendelkezés aránytalanul sérelmes a tervezőre nézve. A tervezői felelősség elsősorban a hibás teljesítésért fennálló felelősség, szavatosság körébe esik.
- 18. § (2) c) Tervező nem felelhet azért, hogy a tervezett dokumentáció megfelel a beruházási költségkeretnek, mivel a költségkeret meghatározására nincs befolyással, valamint költségek alakulását tőle független tényezők is alakítják. Tervezőnek természetesen kötelessége törekednie a tervezési programban szereplő forrásokból megvalósítható beruházás tervezésére.
- A 18. § (2) bekezdésben szereplő megállapítás a szavatosság fogalomkörébe tartozik, s csak a tervező által készített tervekre vonatkozhat. A 18. § felsorol olyan felelősségvállalást, mely nem csak a tervező hatáskörébe tartozik (pl. a megvalósított építmény rendeltetés szerint használható, üzemeltethető és karbantartható).
- Mivel a Tervező a tételes költségvetési kiírást a 18. § (4) pontja szerint egy egységesen alkalmazni rendelt költségvetési tételrendszerben készíti el, ezért javasoljuk, hogy a Minisztérium a referencia árak adatbázisát is ennek szerkezetével összhangban állítsa elő. A referencia ár adatbázis egyértelmű és objektív alapokra helyezhetné a költségszakértő tevékenységét is, amely elsősorban vitás ügyekben jelentősen lerövidítené a tényállás, és a felelősség tisztázását. Ennek megfelelően kérjük a Jogalkotót, hogy a tervezet „20. Felhatalmazó rendelkezések” fejezet 57. § (2) c) pontjára vonatkozó rendelet részletszabályainak kidolgozása során határozza meg a költséginformációs rendszer tartalmát és rögzítse annak referenciaként történő használhatóságát!
- 18. § (6) A tervező az állami építési beruházás teljes tartama alatt az adott állami építési beruházás értékéhez igazodó, az általa bevont szakági tervezők felelősségére is kiterjedő felelősségbiztosítási fedezettel rendelkezik, amely fedezet kizárólag az adott állami építési beruházást biztosítja.
Aggályosnak látjuk, hogy a ma elterjedt általános tervezői felelősségbiztosítás gyakorlatától eltérőn a tervezőket rákényszeríti a jogszabály a projektenkénti felelősségbiztosítások megkötésére, amely a biztosítási időszak hosszúságából adódóan nagy számú, és indokolatlanul nagy költségű biztosítások fenntartását igényli. A jogszabályi előírás alkalmazhatóságát megkérdőjelezi az a tény is, hogy a biztosítók jellemzően nem rendelkeznek ilyen biztosítási konstrukcióval, és ha jogszabály nem írja elő ezek kidolgozását számukra, akkor a tervezők ellehetetlenülhetnek a jogszabály teljesítésében.
- 18. § (7) A bekezdés ellentmondásos, a mondatszerkesztés miatt értelmezhető úgy, hogy a műszaki ellenőr értékeli a tervező munkáját. A műszaki ellenőr nem értékelheti a tervező munkáját, mivel a műszaki ellenőr nem rendelkezik ehhez szükséges képesítéssel, gyakorlattal és jogosultsággal. A műszaki ellenőr feladata a terv szerinti megvalósítás ellenőrzése. A tervező munkáját a tervellenőr értékelheti. Kölcsönös értékelés lehetséges, amikor is a tervező feladata értékelni a kivitelezőt, hogy az épület terv szerint valósult-e meg. (Megfelelő kamarai szabályok és eljárás mellett javasoljuk a tervező nyilatkozatának beemelését a készre jelentés és használatbavételi eljáráskor. Ennek jelei az egyszerű bejelentési eljárásban megtalálhatók.)
- Kimaradt a tervezői feladatokból és más szereplőkhöz került, hogy a tervező véleményezi a kivitelező által javasolt műszaki egyenértékű kiváltásokat, véleményezi a közbeszerzési eljárásokban a kivitelezői javaslatokat, a kivitelezés befejeztével tervezői nyilatkozatot tesz, amely a tervtől való eltéréseket tartalmazza. Az egyenértékűség a gyakorlatban csak a paraméterekre vonatkozik, s nem jelenti a műegészhez való viszonyt, amely így csorbíthatja a beruházás kulturális értékét, üzenetét.
- 19. § (2) A tv. javaslat az Étv. és a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet, valamint a 322/2015. (X.30.) Korm. rendelet rendelkezéseivel nincs összhangban. Amennyiben állami építési beruházás esetén a műszaki ellenőrt, akinek tevékenysége a vonatkozó jogszabályok által szabályozottan az építési munkára vonatkozik, már a beruházás előkészítésekor kötelezően ki kell választani, módosítani szükséges a vonatkozó, kapcsolódó jogszabályokat. Ebben a formában ellentmondásos a rendelkezés. Mivel a műszaki ellenőri feladatok és felelősségek szintén jogszabályi szinten meghatározottak, így az előkészítés során ellátandó feladatokat, felelősségeket meg kell határozni, illetve a jelenleg a tv. javaslatban szereplő feladatokat összhangba kell hozni az ágazati jogszabályok rendelkezéseivel.
- 20. § (1) A tervellenőrnek a beruházási folyamatban egy szerepe van, a tervező által készített tervek ellenőrzése. Tervezői kompetenciákat nem vehet át, nem működhet közre a közbeszerzési eljárásokban, a megfelelőség-értékelési eljárásokban, a tervet érintő kérdéseken túl műszaki kérdésekben nem dönthet. Műszaki ellenőr és tervellenőr között nem jöhet létre vita, mert más a kompetenciájuk. Az (1) bekezdés feladatleírásába a lebonyolító feladatai keveredtek.
Jelenleg az építési jogszabályokban nem szerepel a tervellenőr, mint az építési folyamat résztvevője. Kötelezően nem alkalmazandó. Amennyiben az állami építési beruházásokban kötelezően bevonandó a tervellenőr, abban az esetben ezt nyilvánvalóvá kell tenni. A szakmagyakorlásra vonatkozó 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet 13. §-a egyebekben a tervellenőri feladatok ellátást vezető tervezői címhez köti. Vezető tervező címmel rendelkező személy végezheti - erre irányuló megbízás alapján - az építészeti-műszaki dokumentáció szakmai ellenőrzését (tervellenőrzés). Állami alkalmazottként nem valószínű, hogy ez az elvárás megvalósítható. A korábbi építési jogszabályokban szerepelt a tervellenőri tevékenység az alábbi definícióval:
A tervellenőri tevékenység a kivitelezési tervdokumentáció (tervdokumentáció-rész) tartalmának a 33. § (1) bekezdés a) pontjának aa) alpontja és b) pontja szerinti - az építés minőségének, a szakszerű kivitelezés biztosításának, valamint a 31. § (2) bekezdése szerinti és az egyéb jogszabályokban meghatározott követelményeknek az érvényre juttatása érdekében végzett - szakszerű ellenőrzése.
A tv. javaslat jelentős többlet feladattal és felelősséggel ruházza fel a tervellenőrt, amely aggályos.
- 21. § (1) A tervező költségvetéssel, költségbecsléssel és a költségekért való felelősséggel kapcsolatos kötelezettségeivel mind a tervellenőri, mind pedig a költségszakértői felelősséget összhangba kell hozni, nem életszerű, jogszerű és méltányos, hogy a tervellenőr és költségszakértő helyett a költségek vonatkozásában a teljes felelősséget a tervező viseli a tv. javaslat szerint.
- 27. § (2) Az Étv. 32. § (11) Az építészeti-műszaki dokumentáció az építési tevékenység megvalósításához - pályázathoz, tervpályázathoz, tervtanácshoz, hatósági eljáráshoz, ajánlatkéréshez, építőipari kivitelezéshez, állapotfelméréshez, állapot vagy megvalósítás dokumentálásához - szükséges tervezési programot, terveket, dokumentumokat tartalmazza. Az Étv., az OTÉK és a 266/2013. (VII.11.) Korm. rendelet rendelkezik a tervezési programról, annak tartalmáról. A végleges tervezési program számos esetben - megfelelve a jogszabályok rendelkezéseinek - nem áll rendelkezésre a beruházás előkészítésekor. Gyakran csak a tervezési folyamat első fázisában, azaz a koncepció vagy vázlatterv szakasza után, a megrendelővel közösen kialakítva véglegesedik a tervezési program. Ezt támasztja alá az Étv. azon rendelkezése, hogy mindig a tervfajtához szükséges tervezési programot tartalmazza az építészeti-műszaki dokumentáció. Így szükséges megkülönböztetni előzetes és végleges tervezési programot. A 29. §-ban szabályozott, tervezési programra vonatkozó rendelkezések is ennek figyelembevételével felülvizsgálandók.
7. Összeférhetetlenség
- Hiányzik a költségszakértő összeférhetetlenségének leírása.
8. Képzés és oktatás
-
9. Az állami építési beruházásokra vonatkozó kormányzati döntéshozatal rendje
- 28. § (1) h) szerint a megvalósíthatósági tanulmány már tartalmazza a megvalósítás becsült költségét. Nem világos, hogy ezt ki készíti, mert a tervező ebben még nem vesz részt. A költségszakértő készíti, kinek a megbízására? Hogyan felelhet így a későbbiekben a költségekért a tervező?
III. Fejezet
10. A tervező kiválasztása és a tervezés
- 33. § (1) Csak a koncepció tervet elkészítő tervezőt kell pályázat útján kiválasztani, illetve a pályázat csak a koncepció terv elkészítésére szól? Felhívjuk a figyelmet, hogy a tervező kiválasztása, a koncepció alkotástól a kivitelezésre alkalmas tervekig egy szellemiségnek, gondolatnak kell áthatnia. A 33. §-ban meghatározott, a koncepció tervre vonatkozó tervpályázati gondolat támogatható, ugyanakkor felhívjuk a figyelmet, hogy ennek működéséhez a tervpályázati eljárásokról szóló 310/2015. (X.28.) Korm. rendelet újra írása/módosítása szükséges. Az Étv. 32. § (1) és (11) bekezdései szerint a tervpályázati terv egy sajátos építészeti-műszaki dokumentáció, nem feltétlenül koncepcióterv. A koncepcióterv tartalmát, jellemzőit jelenleg jogszabály nem tartalmazza. Az, hogy milyen szintű, részletezettségű terv szükséges egy tervpályázatban, az adott tervpályázat és tervezési feladat határozza meg.
- Szükségesnek látjuk, hogy a tervpályázatok a MÉK tervpályázatokkal kapcsolatos elvárásainak, ajánlásának, szabályozásának megfelelően kerüljenek lebonyolításra.
- A 33. § (2) pontban javasoljuk az „előzetes” tervezési program szóösszetételt használni. A tervpályázat kiírása előtt végleges tervezési programot nem lehet adni, tervpályázati tervezési program előkészítésére van lehetőség.
- 33. § (4) A Tervpályázati rendeletben egyértelműsíteni szükséges, hogy a díjazás egyértelműen a mű létrehozásának megfelelőségét jelenti, a rangsorolás pedig a Bíráló Bizottság egyértelmű minősítési javaslata.
- 33. § (5) Mivel a pályázatot a miniszter írja ki, így a felhasználási jog is a minisztert kell illesse.
- 34. § (1) Egyértelműsíteni kell, hogy a Kbt. szerinti hirdetmény nélküli közbeszerzési eljárásban csak a pályázat díjazottjai, mégpedig a rangsorolás sorrendjében kapnak meghívást.
- 34. § (4) Pontosítani szükséges, hogy mi a műszakilag egyenértékű kiváltás a tervezői ajánlat vonatkozásában?
- 34. § (6) „A tervezés tekintetében az aránytalanul alacsony ár vizsgálata körében az ajánlatkérő indokolást kérhet különösen, ha az ajánlati ár nem éri el a Magyar Építész Kamara területi egységre vetített ajánlott díjszámítási szabályzata szerinti ár 70 %-át.”
Az aránytalanul alacsony ár vonatkozásában aggályosnak tartjuk az indoklás lehetőségét. Az indoklásnak abban az értelemben van helye, hogy mi indokolja a 100 % és a 70 % közti különbséget. A 70 % alatti árat aránytalanul alacsony árnak javasoljuk tekinteni, és mint ilyet kizáró okként indokolt kezelni.
Megfontolásra javasoljuk, hogy a jogszabály rögzítse annak szükségességét, hogy a közbeszerzési felhívásnak egyértelműen tartalmaznia kelljen az adott beruházás aránytalanul alacsony ár értékét a Magyar Építész Kamara területi egységre vetített ajánlott díjszámítási szabályzata alapján.
- 34. § (7) A bekezdésben pontosítani szükséges a harmadik személynek való átengedés, átdolgozás eshetőségét. Fennáll a veszélye, hogy a műegész csorbul, ha más érdekkörbe, felfogásba tartozó dolgozza tovább a terveket, ebből számos torzó keletkezett már.
11. Az engedélyezési dokumentáció és az engedélyezés
- 37. § (1) Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a közműszolgáltatók nyilatkozatai eltérő tartalmúak. A gázenergia esetében a szolgáltatók számos esetben csak szolgáltatói szerződés nyilatkozat, az elektromos szolgáltatók tulajdonosi nyilatkozat … stb. alapján adnak közműszolgáltatók nyilatkozatot, amelyek érvényessége a tervezés alatt hatályát veszti.
- 37. § (3) Nem egyértelmű, hogy a költségszakértő, hogy véleményezi a terveket, kinek a megbízásából?
- 37. § (4) A műszaki ellenőr nem ellenőrizheti a terveket, főleg nem minőségi szempontok alapján. A terveket csak a tervellenőr ellenőrizheti.
- 37. § (5) Ebben a fejezetben az építési engedélyezési tervdokumentációról van csak szó, annak alapján viszont nem lehet kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárást lefolytatni, így ennek megfelelőségét sem vizsgálhatja a tervellenőr.
- 37. § (6) Itt ismét a költségszakértő vizsgálja a terveket, ugyanakkor az engedélyezési tervek nem megfelelő tartalommal bírnak egy felelőségteljes ellenőrzéshez.
- A 37. § (7) kimondja, hogy „Építési, létesítési vagy egyéb hatósági engedélyhez nem kötött beruházás esetén engedélyezési dokumentáció helyett jóváhagyási tervet kell készíteni, amelyre az engedélyezési dokumentáció jóváhagyására vonatkozó szabályok alkalmazandók.” Szükségesnek látjuk, hogy a jogszabály egyértelműen meghatározza a jóváhagyási dokumentáció tartalmát, vagy rendelkezzen a tartalomra vonatkozó jogszabályi helyről.
- 38. § (2) Költségszakértő aktualizálja költségbecslését (feltehetően a miniszter megbízásából). A megvalósíthatóság átdolgozása, így az előkészítési dokumentáció módosul, aktualizálódik?
12. Kivitelezési dokumentáció
- 39. § (2) Engedélyezési dokumentáció alapján nem lehet munkanemekre bontott tételes tervezői költségvetést készíteni. Tételes költségvetést csak a kiviteli terv alapján lehet készíteni. A kivitelező kiválasztása csak kivitelezési terv alapján történhet! (Javasolt a német HOAI fogalomrendszerének és költségsávjainak alkalmazása: a megvalósíthatósági terv(tanulmány) szakaszban „költségkeret” meghatározás történhet +/-40%, a koncepció terv szakaszban „költségbecslés” készülhet +/- 30%, az engedélyezési tervnél „költség meghatározás” +/- 20%, míg a kiviteli tervnél „tételes költségvetés kiírás” készül +/- 10% elvárt pontossággal, államilag garantált és hozzáférhető központi adatbázis (TERC, ÉMI) alapján.)
- 39. § (4) A műszaki ellenőr a terveket nem ellenőrizheti! A törvény nem adhat tervezői döntési jogkört tervellenőrnek és műszaki ellenőrnek!
- 40. § (1), (2) Műszaki ellenőr nem végezhet tervellenőrzést! Ez a fejezet már teljesen azonosan kezeli a tervellenőrt és a műszaki ellenőrt. A 23. § (2) e) bekezdése összeférhetetlenként határozza meg a műszaki ellenőri és tervellenőri tevékenységet!
- 40.§ (3) Itt már a költségszakértő is tervellenőrzést végez, milyen felelősséggel, milyen képzettséggel, milyen jogosultsággal?
13. A kivitelező kiválasztására irányuló eljárás feltételei, az ajánlatok értékelésének szempontjai
- 41. § (1) Ellentmond a 39. § (2) bekezdésének, mert ebben a pontban csak kivitelezési terv alapján lehet a közbeszerzési eljárást lefolytatni a kivitelező kiválasztása érdekében. Tisztázni javasolt a vonalas beruházások más tervdokumentáció alapon való kiválasztását.
14. A kivitelezési szerződés tartalma, tartalékkeret
- 44. § (2) 1. pont: a mérföldkövek mellé az ütemterv szerinti - a körülményekhez igazodó tagozással - a készültségi fokok tartalmát is javasolt meghatározni, mert ezek nélkül az egyértelműen nem teljesítő kivitelező az utolsó pillanatig elkerülheti a szerződéstől való elállást, illetve vitatott az egyes teljesítési szakaszok műszaki tartalma és sokszor idő alapú az elszámolás.
- 44. § (3) A szerződésmódosítás szabadságát, illetve a Kbt-ben szabályozott esetköreit sértheti ez a rendelkezés.
- 46. § (3) A kivitelezői tartalékkeret felhasználásához a tervellenőrnek nincs köze.
- 45. § (1) „A kivitelezési szerződésben rögzíteni kell az előre nem látható mértékű építőanyagár-változással összefüggésben jelentkező költségváltozás kockázata kezelésének objektív piaci mutatók alapján történő, képlet-szerűen kiszámítható módját oly módon, hogy az építőanyagár-változások hatását az alapanyag igazolt beszerzési idejének figyelembevételével a kivitelezési szerződés megkötésének időpontja és az adott építőanyag kivitelezési szerződés mellékletét képező ütemtervben rögzített megrendelésének időpontja között lehet érvényesíteni.”
Fenti paragrafus kezeli az építőanyagok árváltozásával kapcsolatos teendőket, ugyanakkor nem vonatkozik a munkadíjra, amely az anyagárakhoz hasonlóan jelentős mértékben változhat és változik. Indokolt ennek a kérdésnek a kezelése is!
- 47. § (2) A kivitelezés során a műszakilag egyenértékű anyag kiváltásokhoz a tervellenőrnek nincs köze.
- 47. § (3) Megjelenik egy új fogalom: „főtervező”. Ez az eredeti tervezőt jelenti nagy valószínűséggel, de ezt definiálni kell.
- 47. § (4) A szakmai kritérium rendszerben javasoljuk az épített környezet, az építmény, architektúra, kulturális tartalom értékeinek szem előtt tartását.
15. Nyomon követés, ellenőrzés, értékelés
- 50. § (3) Elfogadhatatlan, hogy a tervezőt felelősség terheli a kivitelezői költségnövekedés miatt. Nem lehet felelősségre vonni olyan eseményért a tervezőt, amire semmilyen kihatással nincs a tevékenysége. A tervezőt természetesen felelősség terheli tervének műszaki tartalmáért, esetleges hiányaiért vagy hibáiért, de a költségnövekedés számos tényező összességéből jöhet létre. A költségszakértő kamarai eljárásban nem vonható felelősségre, mert nincs ilyen kamarai, szakértői jogosultság.
16. Minőségbiztosítás
-
17. Vitarendezés, jogorvoslat
- 52. § (10) Nem lehet a tervezői jogosultságot felfüggeszteni a bírósági eljárás idejére, amíg az eljárás le nem zárult, az ártatlanság vélelmét fenn kell tartani!
- 52. § (11) A fegyelmi eljárások a kamarák független eljárásai, nem lehet ebben a törvényben kizárási kötelezettséget előírni!
Budapest, 2023. január 20.
A „Magyar Építészet 10-20” című könyv honlapon megtalálható változatának javított kiadása és a nyomtatott változatba kerülő "hibajegyzék" készítése folyamatban van.
A személyes egyeztetés során elhangzottaknak megfelelően tudja a Magyar Építész Kamara elvégezni a kijavításokat. Ezt megelőzve a "Magyar Építészet 10-20" című könyv 36. oldalán - a tervezőkkel egyeztetve - az alábbi helyreigazító közleményt tesszük:
SORSOK HÁZA
Sorsok Háza (House of Fates)
Vezető tervező építész, belsőépítész, designer: F. Kovács Attila építész
Felelős tervező: Reisz Ádám / FBIS architects
Munkatársak/Assistants:
Építész munkatárs: Varga-Koritár Krisztián, Gacsályi Zsolt, Vadász Tamás, Balázs Marcell, Borzsák Veronika, Juhász Janka, Kiss Dávid, Paczolay Zsófia, Zsigmond Ármin
Kert- és tájtervező/Landscape architect: Szloszjár György, Stéhli Zoltán
Statikus/Structural engineering: Pintér Sándor, Gergye Zoltán
Épületszerkezet/Building Construction: Handa Péter, Reisch Richárd, Mile Viktória, Stocker György
Fotó/Photos: Bujnovszky Tamás
Helyszín/Location: 1086 Budapest, Fiumei út 22-28.
Építés/Completion: 2015
A "Magyar Építészet 10-20" című almanach a Magyar Építész Kamara közel 500 oldalas kiadványa, amely a 2010-2020-as időszak kiemelkedő kortárs magyar építészetét mutatja be rengeteg információval és sok ezer színes fotóval.
FIGYELEM! 2022. DECEMBER 1. és DECEMBER 31. KÖZÖTT TÖRTÉNŐ MEGRENDELÉS ESETÉN A HÁZHOZ SZÁLLÍTÁS MAGYARORSZÁGON BELÜL INGYENES!
A december 14-ig megrendelet és kifizetett könyveket tudjuk karácsonyig postára adni. A december 15-e után megrendelet könyvek postázására január elején kerül sor!
Megrendelés itt: https://forms.gle/UgY3VMkD4KVv1ESo9
Tisztelt Érdeklődő!
A Magyar Építész Kamara 2022. december 16. (péntek) és 2023. január 2. (kedd) között ügyviteli szünetet tart!
Az utolsó ügyfélfogadási nap: 2022. december 15., csütörtök 12:00-15:00 óra között.
Az első ügyfélfogadási nap: 2023. január 3., szerda 12:00-15:00 óra között.
Az ügyviteli szünet alatt a titkárság és minden szakértői testület, bizottság ügyintézése is szünetel!
A titkárság elérhetősége és az általános ügyfélfogadási információk innen érhető el: https://mek.hu/index.php?link=titkarsag
MÉK Titkárság
