KeresésKeresés
Keresés
Hu | En
Hu

En

Agóra Szeged PÓLUS tervpályázat - Zárójelentés

Zárójelentés


Kiíró: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat, 6720 Szeged, Széchenyi tér 10-11.

A tervpályázat címe: Agóra Szeged PÓLUS tervpályázat
.

A tervpályázat célja: Az építési engedélyezési eljárást megelőzően a kiírásban megfogalmazott tervezési program megvalósítására pályázati formában kereste a kiíró Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata a legjobb tervmegoldást és ez alapján a feladat tervezésére legalkalmasabb tervezőt, akivel a továbbiakban tervezési szerződést kíván kötni a létesítmény terveinek elkészítésére.

A tervpályázat tárgya: A jelen tervpályázati eljárásban Kiíró az Agóra Szeged PÓLUS épületkomplexum megtervezésére kíván tervezési szerződést kötni.
Kiíró a tervpályázat eredményeként az épület építési engedélyezési tervdokumentációjának elkészítését kívánja megrendelni, amelyet az NFÜ által kiírt TIOP 1.3.3/08/1 pályázat második fordulójára kíván benyújtani, továbbá nyertes uniós pályázat esetén a kiviteli tervet is megrendeli. (Az uniós pályázat kódja és címe: TIOP-1.3.3-08/1-2008-0002, Agóra Szeged PÓLUS a közművelődés szolgálatában.)

A tervpályázat jellege: Nyílt, általános eljárás.

A lebonyolítás ismertetése: A tervpályázati kiírás az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2008. november 28 – án, 2008/S 232-308792 iktatószámmal, a Közbeszerzési Értesítőben 2008. december 3 – án, KÉ- 19501/2008. iktatószámmal jelent meg. Továbbá a tervpályázati kiírás és a dokumentáció is megküldésre került a Magyar Építész Kamara részére is.
A dokumentáció árusítása 2008. november 28 – 2009. február 2 – a 10.00 óráig tartott.
A helyszíni szemle időpontja: 2008. december 5., 10.00 óra.
A kérdések feltevésének határideje: 2008. december 10.
A kérdésekre adott válaszok határideje: 2008. december 20.
A pályaművek postára adásának határideje: 2009. február 2., 24.00 óra.
A pályaművek elbírálásának időpontja: 2009. február 8 – 10.
A pályázat eredményének kihirdetése, a díjak átadása, a tervpályázat nyilvános bemutatása: 2009. február 12., 10.00 óra.
A díjazásban nem részesült pályaművek visszaadása: 2009. február 27.
A tervpályázati dokumentációt 31 érdeklődő váltotta ki.

A beérkezett pályaművek száma, állapota: A 2009. február 3 – án és 4 – én készült, a pályaművek átvételéről készült jegyzőkönyvek tanúsága szerint 26 pályamű érkezett be Kiíróhoz, melyek mindegyike időben került feladásra.
A pályaművek sor és ragszáma:
1. BE 21226438 0 HU
2. BE 22204460 0 HU
3. BE 22204459 5 HU
4. BE 22204458 7 HU
5. CG 0000 00 32986394 0000
6. BE 22204452 5 HU
7. BE 22172176 3 HU
8. CG 0000 00 33468987 0000
9. CG 0000 00 33227056 0000
10. CG 0000 00 31895587 0000
11. CG 0000 00 08880316 0000
12. CG 0000 00 38032804 0000
13. CO 0000 92 00572024 0000
14. CG 0000 00 12304019 0000
15. CG 0000 00 35143824 0000
16. CG 0000 00 37801380 0000
17. CG 0000 00 31895574 0000
18. CG 0000 00 23437223 0000
19. CG 0000 00 35143837 0000
20. CO 0000 92 50618532 0000
21. CO 0000 92 55929657 0000
22. CG 0000 00 30995303 0000
23. CG 0000 00 29603985 0000
24. CG 0000 00 33326740 0000
25. CO 0000 92 63831199 0000
26. CG 0000 00 31963233 0000
A 26. sorszámú (CG 0000 00 31963233 postai azonosító számú) küldemény sérült csomagolásban érkezett, melyről Kiíró munkatársai külön jegyzőkönyvet készítettek.
A Bíráló Bizottság megállapította, hogy a 12. sorszám alatt felbontott, CG 0000 00 38032804 0000 postai azonosító számú küldeményben a műszaki leírás nem található. A Bíráló Bizottság a tervpályázati kiírás III.1.1) pontjának, valamint a tervpályázati eljárások részletes szabályairól szóló 137/2004. (IV. 29.) Korm. r. 18.§ (2) bekezdés b) pontja alapján a pályaművet a bírálatból kizárta.
A 21. sorszám alatt felbontott, CO 0000 92 55929657 0000 postai azonosító számú küldeményben a pályamű a tervpályázati dokumentáció 2.5 pontjában, az 5. francia bekezdésben előírt 2 db utcaképet nem tartalmazta. A Bíráló Bizottság a tervpályázati kiírás III.1.1) pontjának, valamint a tervpályázati eljárások részletes szabályairól szóló 137/2004. (IV. 29.) Korm. r. 18.§ (2) bekezdés b) pontja alapján a pályaművet a bírálatból kizárta.
A Bíráló Bizottság a bírálatból kizárta továbbá a tervpályázati eljárások részletes szabályairól szóló 137/2004. (IV. 29.) Korm. r. 18.§ (2) bekezdés b) pontja alapján a 10., 18. és 20. sorszámú pályaműveket, tekintettel arra, hogy nem tartalmaztak helyiségkimutatást, amelynek csatolását Kiíró a 2008. december 19 – én kelt, a beérkezett kérdésekre adott válaszok körében kifejezetten előírta.

A Bizottság megállapította, hogy a többi pályamű az összes előírt tartalmi követelménynek eleget tesz.

A tervpályázat bírálata folyamatosan zajlott. A Bíráló Bizottság munkáját a kialakított munkarendnek megfelelően a szakértői elemzések és véleményezések meghallgatásával és figyelembe vételével a kiírásban megfogalmazott célkitűzések és bírálatok szerint végezte.

A pályaművek értékelésének szempontjai:
- az épület környezetbe való megfelelő illeszkedése, a helyszín meglehetősen bonyolult adottságainak figyelembe vétele, az azokra adott tervezői válasz minősége,
- a gyalogos és gépjármű megközelítés megfelelő kialakítása, a tervezési terület strukturálása az eltérő funkcionális igényeknek megfelelően,
- az épület környezetéhez illő parkosítás kialakítása,
- az épület emblematikus, karakteres megjelenése, az Agóra Szeged PÓLUS térségi innovációt előtérbe állító alapgondolatának tükröződése a korszerű építészeti formálásban,
- belső elrendezés, a programnak való megfelelés, a funkcionális alapegységek megfelelő integrálása, önállóságuk megőrzése mellett,
- gazdaságos megépíthetőség és üzemeltetés, energiatudatos építészeti és műszaki megoldások alkalmazása, illetve azok demonstrálása a használók, látogatók, városlakók felé,
- a pályamű kidolgozottságának, részletezettségének minősége.

A díjazott pályaművek rangsorolása, a díjak és megvételek elosztása:
Az egyes pályaművek részletes bírálatát és értékelését követő Bíráló Bizottsági szavazás alapján az alábbi döntés született:

Díjazott pályaművek:

1. helyezett: 23. számú pályamű, díjazási összege: bruttó 5 millió Ft
2. helyezett: 8. számú pályamű, díjazási összege: bruttó 4 millió Ft
3. helyezett: 25. számú pályamű, díjazási összege: bruttó 3 millió Ft
4. helyezett: 17. számú pályamű, díjazási összege: bruttó 2,5 millió Ft


Megvételben részesülő pályaművek:

7. számú pályamű
22. számú pályamű
24. számú pályamű

A megvétel összege: bruttó 2 – 2 millió Ft.

Költségtérítésben részesülő pályaművek:

1. számú pályamű
4. számú pályamű
6. számú pályamű
9. számú pályamű
13. számú pályamű

A költségtérítés összege: bruttó 1 – 1 millió Ft.

A tervpályázat eredményeinek összefoglaló értékelése és a Bíráló Bizottság ajánlásai:
A kiírás rámutatott arra a legsúlyosabb ellentmondásra és egyúttal izgalmas tényre, hogy a város kulturális és tudományos életének hangsúlyos új létesítménye fontosságához képest meglehetősen másodlagos – tömbbelsőben elrejtett - helyszínen fog megvalósulni.
A pályázat egyik alapkérdése ennek az ellentmondásnak az oldása. A telektömb, mely a tömbbelsőben összenyitott tervezési területet tartalmazza, a város szűken vett belvárosának peremén, a Londoni körút és a Kálvária sugárút kereszteződéséhez közel fekszik, megközelítése gyalogosan a Kálvária sugárút felől adódik, de a Gogol és Jósika utcák felől is megközelíthető.

Személyautó forgalom a Gogol utcából hajt be a tömbbelsőbe. A terület  a környező utcákhoz képest mély fekvésű. A telekbelsőben üzemel jelenleg az IKV telephelye,melynek forgalma a Jósika utcából nyílik és a tömbbelsőben összefügg a tervezési terület Kálvária sugárúti és Gogol utcai részével.

A tervezési terület észak-déli hosszúkás alakú, melynek nyugati oldala a Londoni körút földszintes, egyemeletes épületeivel határolt. A körúttal határos telkeken párhuzamosan sorolódnak itt-ott melléképületek és kerítések, míg a keleti oldalon az idegen telkek a tervezési területet szabálytalanul határolják. Ezen az oldalon, illetve a Gogol utcában is a meglévő épületállomány több eleme keretes beépítésű, azaz a tervezési terület felé tagolt, eltérő magasságú tűzfalakkal fordul, egyenes és ferde záródású érdekes, de a fontos középület szomszédjaként kérdéses környezetet alkotva. A Kálvária sugárúti frontban álló lakóházak építészetileg jelentős keretet adnak a tervezési terület idetorkoló utcafrontjának. A város e bejáratban álló kerti lakról a feltárás érdekében lemond. A Gogol utcai megnyitás komor térfalak közötti helyzet, a pályázókat érdekes módon nem túlzottan foglalkoztató állapot. A Jósika utcai helyzet sokkal bonyolultabb, itt a tervezett megoldás függvényében és módján telekalakítás fog bekövetkezni. A tervezési terület határán megjelenő telekhatár telkek határa, melynek építészeti követelményeit a tervezők gyakran figyelmen kívül hagyták.

A tervezési feladat – némi nagyvonalúsággal – úgy foglalható össze, hogy:

- megoldandó a tervezési területen két párhuzamos utca közötti gyalogos átközlekedés, mintegy feltárva a területet, melyhez illeszthető egy harmadik (Jósika utca felőli) beközlekedés, vagy átközlekedés is,
-    a tervezési területen el kell helyezni a kiírás szerint épületet,
-    tervezendő egy köztér (agóra) a városi lét színtereként.

Az átközlekedés a geometriai adottságok okán a tömbbelsőben valahol irányt változtat. A bevezetőben leírt helyzet miatt a tervek egy része az átvezetést főleg a nyugati telekhatár  mellé helyezték, az irányváltást  a Kálvária sugárúti telkek hátsó határához  kapcsolódó és a sugárútról feltárt agórával oldották meg. Ezek a tervek az új épület elhelyezését leginkább a Jósika utcai házak tűzfalainak takarására használták, biztosítva az átjárás számára egy teljes egészében közterület (gyalogos sétány, már-már utca) jellegű kialakítás esélyét, bár a körút telkeinek hátsó kerítése, mint „térfal” ezt a megoldást kétségessé tette. Azok, akik nem ijedtek meg az épület funkcióit városiasan magas, tömör, többszintes épületbe helyezni, azok számára lehetővé vált az épület  szoliter (körüljárható, szoborszerű) elhelyezése a tömbbelsőben. Ezek a megoldások az átközlekedést szövetszerűen értelmezték, több ágra szakadt folyamként, amit a bírálók kedvezően humánus és tömbbelsőhöz illő viselkedésként értelmeztek. Ezek a tervek az agóra elhelyezésére nem mutattak közvetlen evidenciát, sőt az épület és agóra kapcsolat megteremtésére kevesebb építészeti eszköz állt rendelkezésükre (pl. épület öble). A ház körüli oldalkertek agóraként való értelmezése elfogadhatatlan, a Jósika utcai öbölbe tett agóra méltatlan.

A fenti rövid ismertetésben jeleztük a tömbbelsőben való építés minden tervezőt állásfoglalásra késztető problémájára adott válaszok két alaptípusát, melyet azonban néhány változatra tekintettel érdemes tovább részletezni.
A kontextussal foglalkozó tervek közül azok jártak el helyesen, amelyek a megoldást alapos, pontról-pontra történő vizsgálattal támasztották alá. Ismert – emberpróbáló feladat a tömbrehabilitációs eljárásnak az a célkitűzése, hogy korábban megvalósult, igénytelen, hátsó traktusként értelmezett, telekhatáron zárt, illetve lichthofokkal tagolt felületeket, saroktelkek eltérő morfológiáját, hierarchiát nélkülöző épületrészeket, a hozzájuk való kapcsolódási és takarási igény szempontjából zökkenőmentesen folytatni lehessen, vagy azokon a telekhatárokon ahol a szomszéd telken nincs beépítés, kellő (pl. H/2) távolság betartásával, egészséges légtér arányokat és megfelelő benapozást, illetve kultúrált térfal - folyamatosságot lehessen létrehozni. Bár a tervek egy része kísérletet tett erre a viselkedésre, bebizonyosodott, hogy a ”farmezsgyék” beheggesztése a tömbbelső felé homlokzattal néző épületalakzatokat eredményezett, ami két, három vagy négy elemre bontotta az új épületet, nem kívánatos módon. (Ezek a tervek több esetben rákényszerültek az így létrejött belső közterület jellegű utcateret – agóraként – felajánlani, esetenként a négy funkcióelem külső térrel való összekapcsolása gyanánt. Ezt a megoldást a magyarországi klimatikus viszonyok nem teszik indokolttá. Az aula ezzel a köztérrel nem helyettesíthető.

A szabadon álló beépítés a tömbbelsőben – nem mentes fenti nehézségektől – és legalább ennyi kérdést vet fel. Az öntörvényű forma nagy esély a tartalomnak megfelelő házformára, de mindenképpen szembenéz azokkal a töredékes, nem értékhordozó épületvégekkel, melyek az adott helyen körülveszik. A köztes terület – esetünkben mindenképpen – kétes értékű, a térfalak igazi tér létrehozására alkalmatlanok, a kontextus megszakadása a városi szövetet mindenképpen károsítja.

Az is bebizonyosodott, hogy a tervezési program szerinti épületvolumen a rendekezésre álló területet  szétfeszíti. A szabadonálló építmény pozitív tulajdonságait megtartó de, az effektív szabadonállásról lemondó, kontextusra is képes épület lehetősége is felmerült, pozitív értékelést kapva. A finom, árnyalt helyzetfelismerés és a pozitív hozzátétel együtt vezet jó eredményre, mint mindig. Az épület funkciójával összefüggően felmerültek presztizskérdések a bírálat során. A Kiíró elvárása a megvalósítandó épülettel szemben, hogy emblematikusságában feleljen meg a létrehozó elvárásának és a városi polgárság igényeinek is.

Az autóparkolás kérdésében a tervek általában megegyeztek abban, hogy a személyautók a Gogol utcából az épület alá hajtanak be, a kiírás szerinti mennyiségű parkolóhelyre, bár néhány terv kísérletet tett a felszíni parkolás megoldására gazdaságossági szempontból, a telek nyugati határa mentén. Ez a készülő szabályozást érintő és az épület engedélyezhetőségét veszélyeztető takarékos megoldás, ezért e tekintetben a továbbtervezés előtt részletes költségvizsgálatra támaszkodó döntést kell hozni. Környezetalakítási szempontból a Bíráló Bizottság a felszíni parkolást költségkímélési okból támogatja és javasolja az illetékeseknek a telekszomszédokkal történő megállapodás előkészítését.

A teherautó közlekedés ügyére a tervek nem fektettek kellő sújt, általában a pincegarázson keresztül javasolták a szállítást, ami a nagysúlyú kiállítási tárgyak mozgatására semmiképpen nem szerencsés megoldás, sőt arra is számítani lehet, hogy daruval kell a beszállítást megszervezni, ami speciális beszállítóerkélyt vagy egyéb technikát igényel.

A tömbbelsőben való építés miatt a tervek egy része átsiklott a tűzoltó felvonulási út problematikáján, ami megfelelően méretezett és áthaladást biztosító kialakítást igényel, különös tekintettel az épület tömegforgalmú jellegére. A tervezés előzetes szakaszában egyeztetett tűzrendészeti koncepciót kell készíteni, figyelemmel a nagy, többszintes terekre, a belső közlekedők sokrétű, folyamatos térkapcsolatok és a nagyértékű múzeumi tárgykészletre és leginkább a látogatók – pl. kiskorú gyermekek – biztonságára.

Különös építészeti feladatként jelentkezett a tömbbön átvezető útvonal két végének kezelése, melynek megoldása a Gogol utcában a foghíj helyzet bezárásával (átnyitott földszinttel) ajánlható. A Bíráló Bizottság támogatja a helyzetet beépítéssel kezelő, részletes vizsgálatra támaszkodó, további épületszárnyak funkcionálisan nem kapcsolódó épülettel való kezelését, (pl. önkormányzati bérlakások), amely a hely értéke miatt is javasolható.
Felmerült a tervezési terület és a Londoni körúti autóbuszmegálló közötti gyalogos kapcsolat lehetősége, melyet a Bíráló Bizottság nem támogatott.

A Kálvária sugárúti bejárat az új épület építészeti világát a közterület mentén bemutató építészeti műtárggyal építhető ki, tehető hangsúlyossá, de a harsányság a szomszédokra való tekintettel mindenképpen kerülendő.
A tömbbelső gazdag, funkcionális zöldterülettel kell rendelkezzen, melynek a gyermekjátszótérre vonatkozó részét a kiírás konkretizálta, ám ezt a területet a közterületi játszóterektől eltérően a Gyermekház részeként kell kezelni.
Az IKV irodaház a pályázat tanulsága szerint megtartandó. Hasznosítására adott javaslatok közül néhányan túlzott födémterhelést igénylő funkciót javasoltak. Az irodaházat, és az új épületet összekapcsoló hidak  kétséges elemeivé válhatnak, az együttesnek ezért jó lenne földszinti szabadtéren keresztül elérhető kiszolgáló funkciót biztosítani. (iroda, karbantartó műhely, stb).

Az épület szervezésére vonatkozó néhány fontos tanulság született a tervekben:

Az agóra, mint köztér fontos eleme az együttesnek, ennek beltéri megfelelője az aula, melynek a funkcionális egységek belső integrációját kell megoldania. Tehát nem ünnepélyes előcsarnok, nem közlekedő, hanem szervező, kezdeményező szerepű hely, ahol valóságos funkciók, szolgáltatások igénybevétele mellett a kommunikációnak kell legfontosabb szerepet szánni. Az egyes egységek látogatói és üzemeltetői révén itt új helyzetek keletkeznek, amelyek azután szétáramlanak az egész házban.
Az informális kapcsolatok mellett, az aulához kapcsolódóan szervezett programok számára kicsiknek és nagyoknak előadótermek készülnek, melyek kellő technikával felszerelve időnként konferencia központként is működhetnek. Az Informatórium, az ITM és a tudományos demonstrációs laborok egyaránt igénylik ezt a szolgáltatást, de a Gyermekház közép-, és nagycsoportos foglalkozásai és rendezvényei is itt tarthatók, ha az építészeti kialakítás ezt lehetővé teszi.
Bebizonyosodott, hogy az egyes funkcióegységek elkülönülési szándékai ellenére az aula képes azok integrációjára is. Az egyes funkciók eltérő követelményeiről megállapítható, hogy közülük az Informatórium működése a legnyilvánosabb, míg a mikroszkópikus kísérleteké a Pólus Disszeminációban – bár jelentős érdeklődésre számíthat - még az ITM-nél is védettebb hely.
A Gyermekház épületeggyütesen belüli különös pozíciója, az együttesben elfoglalt helye, a pályázóknak sok fejtörést okozott, mely a technikai-műszaki-tudományos világtól, – a többi funkciótól – eltérő kezelést, gondoskodást igényelt. A bírálat során ezzel a kérdéssel a Bíráló Bizottság behatóan foglalkozott és kifejtette elvárását a megvalósuló épület tervezői felé, hogy kiemelt gondossággal vizsgálják a felnőttek és a gyermekek világának összekapcsolásából származó ergonómiai, szervezési, térképzési feladatokat.
Az ITM tervezése konkrét kiállítástechnológiai koncepció és kurátori vezénylés nélkül elképzelhetetlen, a kiállítási koncepciót a tervezési munka előtt a tárgyak felmérésével és térmodellezéssel lehet akár azonnal megalapozni. A rendelkezésre álló anyag múzeumi elrendezése mellett, kiemelten fontos szerepe van – ebben a részletben is - az interakciónak, tárgy és látogatók között. Célul kell kitűzni, a nem szakközönség számára is élvezhető kiállítást és iskolai tanórák megtartásának, baráti kör, modellező műhely stb. szervezésének a lehetőségét is. Az Informatórium – ha képes folyamatosan csúcstechnológia kínálatára, akkor - veszélyeztetve lesz a túlintenzív egyetemi és kutatói igénybevétel által annyiban, hogy laikus érdeklődő számára könnyen bezárulhat. A bemutató laboratórium a tudomány népszerűsítő bázisa lehet, általában a tervek így is kezelték.
Az épület építőművészeti mondanivalója tükrözze a benne folyó tudományos, technikai, informatikai ismeretterjesztő munka racionális vonását, ugyanakkor az aulája, előadói legyenek barátságos, hívogató, marasztaló terek, melyek érdekes és főleg nyitott a használatra, aktivitásra késztetik látogatót, legyen kreatív tér. A Gyermekház pedig feleljen meg a gyermekvilág gügyögésmentes de fantáziát megmozgató, érzelmeket kiváltó elvárásainak.

Épületfizika, energetika, gépészet, közmű általános  értékelés
A beérkezett pályaművek figyelembe vették a kiírásban megfogalmazott követelményeket az innovatív, környezettudatos szemléletet.
A pályaművek rövid leírásából látható, hogy korszerű, előírásoknak megfelelő anyagok alkalmazásával kívánják megvalósítani az épület együttest. Néhány pályamű kivételével hiányolta a bíráló bizottság a hőhídmentes megvalósításra történő utalást, mely valószínűleg abból adódik, hogy a pályamű készítői ezt természetesnek vették.
A pályázatok nagy hangsúlyt helyeztek a megújuló energiahordozókat felhasználó berendezésekre függetlenül a beruházási költségektől.  A bíráló bizottság álláspontja szerint ez aktív és passzív elemek alkalmazásának kombinációjával kell megvalósuljon, úgy, hogy a működési költségek minimálisak legyenek.
Általában minden pályamű műszaki leírása tartalmazott gépészeti, energetikai fejezetet.
A gépészeti fejezetben szerepeltek a közművek biztosításának feltételei, a várhatóan szükséges teljesítményigények, valamint az alkalmazni kívánt energetikai berendezések.
Minden pályamű alkalmazni szeretné a megújuló energiák közül a napenergia hasznosítását, több hőszivattyús fűtést- hűtést, néhány demonstrációs jelleggel szélkereket.
A bíráló bizottság elfogadja a napkollektorral történő használati melegvíz termelést, valamint a talajszondás hőszivattyú alkalmazását a fűtési és hűtési energia biztosítására. A pályázatok nem tartalmazzák, hogy a rendelkezésre álló területről kivehető energia biztosítja az épület fűtési és hűtési energia igényét.  A engedélyes terv készítésekor meg kell vizsgálni hogy a hőszivattyú költségét a beruházási költség biztosítani tudja-e és gazdaságos üzemeltetést.
A csapadékvíz gyűjtését valamennyi pályamű tartalmazta, míg hasznosítására néhány pályamű kivételével kitért a pályázó.
Szellőzés tekintetében a pályaművek általában a gépi szellőzés esetén hővisszanyerővel működő készülékeket terveznek alkalmazni.
Az elektromos áramot termelő berendezések beépítését a magas költségük miatt a bíráló bizottság nem javasolja. Gázmotor és szélturbina beépítése a környezetre ható zaj és rezgés terhelés miatt a sűrű beépítettség miatt nem javasolt.
A tetőre helyezett légkezelők, folyadékhűtők zajterhelésére, a szomszéd lakóépületek zajvédelmére a pályázók nem tértek ki.
Több pályamű esetén rendkívül „előre mutató” megújuló energiahasznosítási lehetőségek  lennének alkalmazva, olyanok, melyekre referenciák és üzemelési tapasztalatok nincsenek, s melyek megvalósítása rendkívüli módon megnövelik a beruházási összeget, így a pályázati kiírásban szereplő beruházási összeg a megvalósításhoz nem lesz elég.

A pályázat kiírójának elvárása a 176/2008.(VI.30.) Korm. rendelet szerinti legalább „A” minőségi osztályú, azaz energiatakarékos besorolású épület  létrehozása.
A engedélyes tervek készítésekor törekedni kell a megújuló energiát felhasználó rendszerek alkalmazására, de meg kell vizsgálni a beruházási költségeket, és a gazdaságos üzemeltetést.

Árszakértői összefoglaló:
A pályaművek többségére vonatkozik, hogy a kiírásban szereplő bekerülési költségelőirányzatot nagyságrendekkel túllépték.
A figyelembe vett és kontrollált beépített hasznos m2-t számolva a pályázatok többsége az előirányzatot 1/3-ad egységgel túllépte, ezzel a megvalósíthatóság kerül veszélybe.
A díjazott pályaművek közül a nyertes dokumentáció paraméterei olyanok, melyek leginkább közelítenek a pénzügyi megvalósíthatósághoz.
A kiviteli tervdokumentáció készítése során javasolt egy olyan építészeti kialakítás figyelembevétele, amely a létesítmény funkcióinak maradéktalan megtartása mellett figyelemmel van a rendelkezésre álló anyagi fedezetre is.
A jegyzőkönyv mellékletét képezi a pályaművek hasznos m2 kimutatása. A kimutatásban szereplő adatok figyelembevételével kijelenthető, hogy a rangsorolt pályázatok közül a 23. számú (1. helyezett), valamint a 13. számú (költségtérített) paraméterei olyanok, amelyek nagy valószínűséggel összhangban vannak a pénzügyi lehetőségekkel.

A Bíráló Bizottság folyamatos bírálati munkával minősítette a terveket, részletes bírálatot készítve valamennyi – ki nem zárt – tervről és végül az alábbi döntést hozta:

A pályázat eredményes, mert a tervek nagy számban és magas színvonalon bebizonyították, hogy a helyszín alkalmas a kiírásban szereplő épület elhelyezésére, színvonalas külső és belső világ, kitűnő használati feltételek, egyszóval jó épület megtervezésére.
A Kiírók a rendelkezésre álló pályázati összeget nem adták ki, mert a tervek minősítésekor ezt indokolatlannak találták, de a kiírás szerinti maximális pályadíjat adtak az első díjas terv készítőinek és további 3 tervet tartottak díjazásra méltónak, 3-at megvettek, és a Bíráló Bizottság úgy döntött, hogy 5 terv készítőit költségtérítésben részesíti.
A Bíráló Bizottság a kiírás előírásihoz tartva önmagát felkéri a Kiírót, hogy haladéktalanul adjon megbízást – a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény, valamint a tervpályázati eljárások részletes szabályairól szóló 137/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet szabályainak betartásával – az 1. díjas terv szerzőjének az engedélyezési és kiviteli terv készítésére, felkérve, hogy zárójelentésben  foglalt észrevételeket és javaslatokat vizsgálja meg és tegye magáévá. 

Az egyes pályaművekről kialakított részletes szakmai bírálat és a teljes zárójelentés megtekintéséhez kattintson ide.


Létrehozás időpontja: 2009-02-19 12:35:00
Utolsó módosítás időpontja: 2009-02-19 12:45:22
Cimkék: archív, tervpályázat, pályázat; Beküldő: archív weboldal
Megtekintések száma: 14342
Rövid link: https://mek.hu/index.php?id=45707